Öregtemplom
Öregtemplom - Konvent
Nádorvárosi Újtemplom
Szabadhegyi Imaház - Börcsi Evangélikus Templom - Öttevényi Evangélikus Templom - Gyönyűi Református-Evangélikus Templom

Győr, Külső-Baross u. 77/a.

 

A nádorvárosi evangélikus templom építésének ötlete még az 1920-as években vetődött fel Pálmai Lajos igazgató lelkész időszakában. Az igényt elsősorban Győr déli részének (Nádorváros, Szabadhegy) dinamikus fejlődése, növekedése indokolta. A város közgyűlése 1923. december 19-i ülésén erre a célra ingyen telket szavazott meg az evangélikus gyülekezet részére. Az eredeti tervek nem csupán templommal, hanem iskolával is számoltak, ennek tulajdonítható, hogy a templom az akkor megkapott teleknek nem a közepén, hanem szélén került elhelyezésre.
Már 1924 májusában elkezdődött a hivatalos gyűjtés a templom felépítésének céljára. Mégis több mint egy évtizedet kellett várni a tényleges munka megindulásáig. Az építkezés 1940-ben vette kezdetét Sándy Gyula –maga is evangélikus - nyugalmazott műegyetemi nyilvános rendes tanár tervei alapján, akinek jelentős tapasztalata halmozódott fel az évek során a szakrális építészet terén, hiszen a két világháború között 35 templomterve valósult meg. A nádorvárosi templomot egyik legfigyelemreméltóbb munkájának tartják a szakértők, egyben a magyar népi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Előírásszerűen a főhajó kelet-nyugat tájolású. Az épület maga központi elrendeződést mutat, görög keresztet formál. Szárai között kis, kör alaprajzú fiatornyok kapcsolódnak a toronytesthez. A templombelsőben ugyancsak köralakú keresztelőkápolna került kialakításra, mely egyben a sekrestye szerepét is betöltötte (bár korábban valóban használták keresztelésre is, manapság csupán sekrestyeként funkcionál). Eme vonások alapján azt mondhatnánk, hogy Sándy elsősorban a román építészeti stílus hagyományait vette alapul, ugyanakkor a pártázatos nyolcszög alakú torony, s a finom ívelésű ablakok a gótikát idézik fel a szemlélőben. Utóbbi hatást erősíti a belső tér mennyezetformálása. A fából készült szerkezetet a középteret határoló falazott csúcsos boltívek és oromfalak támasztják. A gerendák csillagboltozatot alkotnak, melyhez dongák kapcsolódnak. A famennyezet az egész templomak meleg hangulatot kölcsönöz.
Külön érdekessége a templomnak az előrelépő, kőoszlopokkal megtámasztott, oromzatos kapuzat és a bástyaszerűen kiképzett harangház, mely az erdélyi erődtemplomokhoz teszi hasonlatossá, s jól illeszkedik az evangélikusság jelmondatához: „Erős vár a mi Istenünk!” A templom külső megjelenése kapcsán kiemelendő még a sekrestye párkánya, valamint az ablakok alatt húzódó sgrafittó (díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe) díszítés.
A nádorvárosi templom építése kapcsán az első kapavágásra 1940. június 23-án került sor. 1940. október 20-án, vasárnap zajlott le az ünnepélyes szegletkő letétel. Fedőlapul az Öregtemplom négy tégláját használták fel, melyekbe 1784-es évszám van beleégetve. Az esemény emlékét őrzi a torony alatt elhelyezett tábla: „A szegletkő maga Krisztus”. Az építkezés megkezdésének egyéves évfordulóján, 1941. május 22-én ünnepélyes keretek közt felkerült a toronyra a kereszt. A kivitelezési munkálatokat Káldy Barna evangélikus építőmester, építési vállalkozó vezényelte le. A dr. Kapi Béla püspök által ideiglenesen felszentelt templomot végül 1944 májusában vette használatba a gyülekezet. Első parókus lelkészévé Ittzés Mihályt választották.
A berendezési tárgyak közül elsőnek Schima Bandi aranykoszorús iparművész feszülete és gyertyatartói készültek el 1942-ben. A mester élete főművének tartott alkotását, eredetileg a milánói egyházművészeti kiállításra szánta, azonban végül nem tudta időben befejezni művét. Egyetelen 20 kg-os vastömbből formálta meg Krisztus testét forrasztás és reszelés nélkül, csak a legegyszerűbb eszközöket használva. A munka során összesen 270-szer helyezte kovácstűzbe a formálódó fémdarabot. Közelről megtekintve az arc mesterien tükrözi Nagypéntek fájdalmát. 1951-ben, az előzőekhez illeszkedve, Schima Bandi további 4 gyertyatartót készített a gyülekezet megrendelése alapján.
A templom legértékesebb műtárgya a vörös márványból készült keresztelőkút, amit Borsos Miklós szobrászművész alkotott 1944-ben. A medencét a négy evangélista alakja oszlopként tartja. A mű érdekessége, hogy az alkotó a szinoptikus evangélisták arcvonásait a kor híres művészeiről mintázta: Mátéét Kodály Zoltán zeneszerzőről, Márkét Barcsay Jenő grafikus művészről, Lukácsét Egry József festőről, míg Jánosét saját magáról. A medence fedőlapja domborított vörösrézből készült, rajta Jézus megkeresztelésének jelenete látható. Szintén Borsos munkája az oltár melletti Angyali híradás című hatalmas bronz dombormű.
A templombelső bútorzatát szintén Sándy Gyula tervezte. Ezek elkészítését ugyan a háború alatt megkezdték, azonban a harci események következtében a már kész elemek megsemmisültek, ezért a háború után újból indult a munka. Elsőként az oltár, a szószék és a papi padok kerültek a helyükre 1947-ben (Kecskés János asztalosmester munkái). A szószék oldalán látható 4 fafaragásos képet, melyek a Magvető példázatának jeleneteit ábrázolják, Jakab Sándor nyugalmazott evangélikus lelkész készítette. 1952-ben a hátsó karzaton kétmanuálos orgona kiépítésére került sor. 1962-re készültek el a ma is használt tölgyfa padok. A templombelső teljes kialakítása 1967-ben záródott le. Külön említést érdemel az 1950-ben Böröczky Ferenc által festett, karzaton végigfutó, pajzsmezőbe helyezett egyházi szimbólumok sorozata (összesen 72 darab), melyek jelenleg sajnos nem csodálhatóak meg templomunkban.
Sokáig a templom tornya néma maradt, annak ellenére, hogy már az 1940-es években külön gyűjtöttek harangra is adományokat, s ezt külön kezelt alapban helyezték el. A háborús anyaghiány következtében a tervek ekkor nem valósulhattak meg. Az ötlet újabb, komoly formában való felmerülésére pedig évtizedeket kellett várni. A gyülekezet áldozatkész adakozásából 1997 áprilisában készült el az 531 kilogrammos, Gisz hangolású harang Gombos Lajos harangöntőmester őrbottyáni műhelyében, mely október 4-én került méltó helyére, s október 31-én szentelte fel ünnepi istentisztelet keretében dr. Szebik Imre püspök.

 

Lelkészek:

1948-1950 Ittzés Mihály

1950-1982 Kovács Géza

1982-2000 Ittzés Gábor

1982-1999 Bödecs Barnabás

1999- 2012 Ócsai Zoltán 

2000- Mesterházy Zsuzsanna

2013-2016 Szabó János

 

Rendszeres alkalmaink

Istentisztelet: vasárnaponként 8:30 és 10:00
Úrvacsorai istentiszteletek: minden hónap 1. és 3. vasárnapján 8:30 és minden hónap 2. és 4. vasárnapján 10:00
Bibliaóra felnőtteknek: kedd 9:30 (tanévhez igazodva)
Baba-mama kör: kéthetente csütörtök 10:00 (meghirdetett napokon)
Alians bibliaórák: minden hónap első keddjén 17:00, nyári időszakban 18:00 (egész évben)
Énekkar: hetente szerda 18:00 (nyáron szünetel)
Kékkereszt alkalom: péntekenként 17:00 (egész évben)
Ifjúsági óra: péntek 18:00
Gyermekkör: vasárnaponként 10:00 (gyülekezés a templomban)
Fiatalok bibliaórája: havonta első hétfő 18:00 (meghirdetett napokon, nyáron szünetel)

 

Időszakos alkalmaink

Fiatalok istentisztelete: március 6., május 8. (18:00 kezdettel)
 

© Győri Evangélikus Egyházközség. All Rights Reserved. Designed By WarpTheme

Please publish modules in offcanvas position.