A reform\u00e1ci\u00f3 Gy\u0151r\u00f6tt<\/h2>\n\n\n\n
K\u00f6ztudott, hogy v\u00e1rosunk a \u201en\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1nak\u201d nyomvonal\u00e1n alakult ki. Nemcsak a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s hull\u00e1mai vonultak erre, hanem a vil\u00e1gkereskedelem jelent\u0151s r\u00e9sze is errefel\u00e9 haladt. \u00cdgy a vil\u00e1g esem\u00e9nyei hamar ismertt\u00e9 v\u00e1ltak. Eljutottak ide a valdens \u00e9s a huszita mozgalmak h\u00edvei is, s\u0151t a lipanyi csat\u00e1t (1434) k\u00f6vet\u0151en a menek\u00fcl\u0151 t\u00e1bor\u00edt\u00e1k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1nk is eljutott, akikr\u0151l a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k is megjegyezt\u00e9k: \u201ehuszita csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott\u201d. <\/p>\n\n\n\n
A lutheri reform\u00e1ci\u00f3 tan\u00edt\u00e1sa, s\u0151t Luther iratai is hamar elterjedtek a v\u00e1rosban. Szinte naponk\u00e9nt \u00e9rkeztek ide a nyugati ter\u00fcletekr\u0151l keresked\u0151k, akik magukkal hozt\u00e1k ezeket, s szinte ny\u00edlt keresked\u00e9st folytattak vel\u00fck. A gy\u0151ri keresked\u0151k is gyakran j\u00e1rtak N\u00e9metorsz\u00e1gban, akik k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is a reform\u00e1ci\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses h\u00edvei lettek. A lutheri iratok olvas\u00e1sa Gy\u0151r\u00f6tt sem jelentett nyelvi probl\u00e9m\u00e1t, hiszen a v\u00e1rosnak voltak n\u00e9met nyelv\u0171 polg\u00e1rai.<\/p>\n\n\n\n
Nem hagyhatjuk figyelmen k\u00edv\u00fcl a sz\u00f3besz\u00e9det sem. A reform\u00e1ci\u00f3 sz\u00f3besz\u00e9d t\u00e1rgya volt, foglalkoztak vele nyilv\u00e1nos helyeken (kocsma), piacon, csal\u00e1di otthonokban \u00e9pp\u00fagy, mint t\u00e1rsas egy\u00fcttl\u00e9teken. Az emberek sokf\u00e9lek\u00e9ppen tal\u00e1lkoztak vele, hiszen az egyh\u00e1z meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gya nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, a reform\u00e1ci\u00f3 puszta t\u00e9nye is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre k\u00e9sztetett. Val\u00f3s\u00e1gos n\u00e9pmozgalom bontakozott ki, amelyet sem inkviz\u00edci\u00f3val, sem t\u00f6rv\u00e9nyekkel \u00e9s rendeletekkel nem lehetett megsemmis\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kedvez\u0151en hatottak a reform\u00e1ci\u00f3 elterjed\u00e9s\u00e9re a 16. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyei is, \u00edgy a k\u00f6zvetlen t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly, majd az orsz\u00e1g h\u00e1rom r\u00e9szre szakad\u00e1sa. Ebben az id\u0151ben mutatkozott meg igaz\u00e1n a gy\u0151ri v\u00e1r had\u00e1szati jelent\u0151s\u00e9ge, s\u0151t 1575-re fejez\u0151d\u00f6tt be Pietro Ferrabosco tervei alapj\u00e1n az olasz er\u0151d\u00e9p\u00edt\u00e9si szabv\u00e1nyok szerint annak meger\u0151s\u00edt\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1rak fenntart\u00e1sa \u00e9s a zsoldosok fizet\u00e9se hatalmas \u00f6sszegeket em\u00e9sztett fel. Ferdin\u00e1nd kir\u00e1lynak p\u00e9nze alig volt, mindig anyagi gondokkal k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt. Bev\u00e9telei soha nem fedezt\u00e9k kiad\u00e1sait. Mivel a gy\u0151ri v\u00e1r B\u00e9cs kapuj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, mozg\u00f3s\u00edtotta a szomsz\u00e9dos osztr\u00e1k tartom\u00e1nyokat. Ezek pedig az \u00e1ltaluk fenntartott v\u00e1rban idegen v\u00e1rkapit\u00e1nyok vezet\u00e9s\u00e9vel saj\u00e1t hadaikat akart\u00e1k tudni. \u00cdgy ker\u00fclt a gy\u0151ri v\u00e1rba a magyar v\u00e1r\u0151rs\u00e9g egy r\u00e9sz\u00e9nek hely\u00e9re f\u0151k\u00e9nt n\u00e9met zsoldos had. A zsoldosok jelent\u0151s r\u00e9sze pedig m\u00e1r csal\u00e1dostul a reform\u00e1ci\u00f3 h\u00edve. Ferdin\u00e1nd \u00e9rdekei pedig azt k\u00edv\u00e1nt\u00e1k, hogy a luther\u00e1nus v\u00e1r\u0151rs\u00e9gnek legyenek lelk\u00e9szei.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1rkapit\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel a reform\u00e1ci\u00f3 h\u00edvei voltak, s\u0151t sz\u00fcks\u00e9gesnek tartott\u00e1k a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra az evang\u00e9liumi tan\u00edt\u00e1st. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos volt ebb\u0151l a szempontb\u00f3l Teuffel Erazmus, Rueber J\u00e1nos \u00e9s Ecchius Salm kapit\u00e1nykod\u00e1s\u00e1nak id\u0151szaka.<\/p>\n\n\n\n
Buda v\u00e1ra elest\u00e9nek h\u00edre hamar bej\u00e1rta a vil\u00e1got. Luthert mag\u00e1t is megrend\u00edtette a h\u00edr. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u00edrta jelenlegi \u00e9nekesk\u00f6nyv\u00fcnk 255. sz\u00e1m\u00fa \u00e9nek\u00e9t (Tarts meg, Urunk szent ig\u00e9dben). A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben, 1542-ben Buda felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra jelent\u0151s hadsereg \u00e9rkezett haz\u00e1nkba II. Joachim brandenburgi v\u00e1laszt\u00f3fejedelem \u00e9s M\u00f3ric sz\u00e1sz herceg vezet\u00e9s\u00e9vel. A sereg t\u00f6bb mint egy h\u00e9tig \u00e1llom\u00e1sozott Gy\u0151r mellett. <\/p>\n\n\n\n
A sereggel egy\u00fctt \u00e9rkezett h\u00e1rom lelk\u00e9sz: Agricola J\u00e1nos, Steinbach G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s Aman Theobald. \u0150ket Luther \u00e9s Melanchthon k\u00fcldt\u00e9k haz\u00e1nkba azzal a feladattal, hogy ne csak saj\u00e1t katon\u00e1iknak hirdess\u00e9k az evang\u00e9liumot, hanem pr\u00e9dik\u00e1ljanak a lakoss\u00e1gnak is. A t\u00e1bori szolg\u00e1lat mellett arra is megb\u00edz\u00e1st kaptak, hogy \u00edrj\u00e1k meg a hadj\u00e1rat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Agricola be is sz\u00e1molt level\u00e9ben tapasztalatair\u00f3l Melanchthonnak.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 pr\u00e9dik\u00e1torok, lelk\u00e9szek n\u00e9met nyelv\u0171ek voltak. Feladatuk igen sokszor a f\u0151kapit\u00e1nyok h\u00e1z\u00e1n\u00e1l, az utc\u00e1n vagy a szabad mez\u0151k\u00f6n l\u00e1tt\u00e1k el. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes Magdeburgi Joachim munk\u00e1ss\u00e1ga, akit Rueber J\u00e1nos v\u00e1rkapit\u00e1ny hozott mag\u00e1val, akit az osztr\u00e1k rendek fizettek, \u00e9s a Landsknechtek (t\u00e1bori lovasok) lelk\u00e9sze volt. Maga \u00edrta le gy\u0151ri szolg\u00e1lat\u00e1t. T\u0151le tudjuk, hogy a pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3ja el\u0151tt a v\u00e1rosban nyolc helyen megf\u00fajatta a trombit\u00e1kat, a v\u00e1rkapit\u00e1ny h\u00e1za pedig a piacon volt, ahol mindig sokan voltak \u00e9s sem pr\u00e9dik\u00e1lni, zsolt\u00e1rt \u00e9nekelni, szents\u00e9get kiszolg\u00e1lni, istentiszteletet tartani nem tudott \u00fagy, hogy ne lenne er\u0151sen hallhat\u00f3. B\u00fcszk\u00e9n vallotta, hogy \u0151 nem zugpr\u00e9dik\u00e1tor, m\u00e9g akkor sem, ha ura h\u00e1z\u00e1n\u00e1l kell pr\u00e9dik\u00e1lnia. Templomuk ugyanis nem volt.<\/p>\n\n\n\n
Az \u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nye az, hogy a lutheri reform\u00e1ci\u00f3 Gy\u0151r\u00f6tt meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt. Az els\u0151 magyar igehirdet\u0151 \u2013 akinek neve ismert \u2013 Gizdavith P\u00e9ter volt, a p\u00e1pai iskola luther\u00e1nus rektora, aki a gy\u0151ri k\u00e1ptalan feljelent\u00e9se szerint a szentek tisztelete \u00e9s a papi rend ellen pr\u00e9dik\u00e1lt (1544). Gizdavith m\u00e1r 1537-ben evang\u00e9likus lelk\u00e9sz \u00e9s tan\u00edt\u00f3 volt, aki Luther iratait magyar nyelven terjesztette.\u00a0 T\u00f6bbsz\u00f6r is megfordult Gy\u0151r\u00f6tt Husz\u00e1r G\u00e1l \u00f3v\u00e1ri lelk\u00e9sz is. 1555-1560 k\u00f6z\u00f6tt \u0151 az \u00f3v\u00e1ri kapit\u00e1ny \u2013 Wohnitzky Zakari\u00e1s \u2013 p\u00e1rtfog\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezte. Nemcsak lelk\u00e9szi feladatokat l\u00e1tott el, hanem iskol\u00e1t \u00e9s nyomd\u00e1t alap\u00edtott, tanul\u00f3kat nevelt. <\/p>\n\n\n\n
A 16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a gy\u00fclekezetnek m\u00e9g nem volt Gy\u0151r\u00f6tt magyar lelk\u00e9sze, csak de\u00e1k-pr\u00e9dik\u00e1tora. Ha ennek nem volt felhatalmaz\u00e1sa a szents\u00e9gek kiszolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1ra, kiszolg\u00e1ltatta azokat a n\u00e9met lelk\u00e9sz, 1580-ig Schubart J\u00e1nos. Nev\u00e9t egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rdemes megjegyezni, mert katonalelk\u00e9szk\u00e9nt komoly lelkip\u00e1sztori k\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztatt\u00e1k, s ezekre egy rostocki teol\u00f3giai tan\u00e1rt\u00f3l k\u00e9rt tan\u00e1csot. 1584-1586-b\u00f3l Ammon Andr\u00e1s neve ismert, akit Wittenbergben ordin\u00e1ltak, \u00e9s ott szerzett az egyetemen magiszteri fokozatot.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a lutheri reform\u00e1ci\u00f3 tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak, a szents\u00e9gek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s kiszolg\u00e1ltat\u00e1sa rendj\u00e9nek hitvall\u00e1sokban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszefoglal\u00e1sa, megfogalmaz\u00e1sa. Ezek a hitvall\u00e1sok majdnem azonosak az \u00c1gostai hitvall\u00e1ssal, a szertart\u00e1sok rendje pedig a wittenbergi gyakorlatot k\u00f6veti. Ezen a t\u00e9ren is jelent\u0151s munk\u00e1t v\u00e9gzett Magdeburgi Joachim, aki Rueber k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra kiadta az \u00c1gostai hitvall\u00e1st \u00e9s a Schmalkaldeni cikkeket. <\/p>\n\n\n\n
Alakul, form\u00e1l\u00f3dik az evang\u00e9likus egyh\u00e1z, \u00edgy a gy\u0151ri egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g is szervez\u0151dik. A 16.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az osztr\u00e1k katonai hat\u00f3s\u00e1gok nemcsak elt\u0171rt\u00e9k a protestantizmust, hanem a hely\u0151rs\u00e9gen bel\u00fcl t\u00e1mogatt\u00e1k is, s\u0151t katonai lelk\u00e9szi \u00e1ll\u00e1sokat rendszeres\u00edtettek. A lelk\u00e9szek pedig tan\u00edtottak is a seregiskol\u00e1ban (Heeresschule). Ez ut\u00f3bbi eg\u00e9szen 1687-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de m\u0171k\u00f6d\u00e9si helysz\u00edne gyakran v\u00e1ltozott. A t\u00e1mogat\u00f3 magatart\u00e1s term\u00e9szetesen a katonai er\u0151k \u00e9s a k\u00e1ptalan k\u00f6z\u00f6tt sok fesz\u00fclts\u00e9g forr\u00e1sa volt, a helyzet alakul\u00e1sa mindig az er\u0151viszonyokt\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
Az evang\u00e9likus gy\u00fclekezet szervez\u0151d\u00e9se<\/h2>\n\n\n\n
A XVI. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben szinte fut\u00f3t\u0171zk\u00e9nt terjedt a reform\u00e1ci\u00f3. Terjed\u00e9s\u00e9t kedvez\u0151 felt\u00e9telek seg\u00edtett\u00e9k. A felt\u00e9telek k\u00f6z\u00fcl nagyon fontos Miksa cs\u00e1sz\u00e1r szem\u00e9lye (1564-1576), aki kezdett\u0151l fogva rokonszenvezett a lutheri reform\u00e1ci\u00f3val. Gyermekkori nevel\u0151je Melanchthon tan\u00edtv\u00e1nya, Wolgang Severus volt, udvari lelk\u00e9sze pedig Pfauser Sebesty\u00e9n. Koron\u00e1z\u00e1sa alkalm\u00e1val nem M\u00e1ri\u00e1ra \u00e9s a szentekre, hanem az evang\u00e9liumra esk\u00fcd\u00f6tt, az \u00c1gostai hitvall\u00e1st pedig igaz evang\u00e9liumi tan\u00edt\u00e1snak tekintette. Vall\u00e1si \u00fcgyekben toler\u00e1ns volt, azt vallotta, hogy azokat \u201enem lehet karddal eld\u00f6nteni.\u201d<\/p>\n\n\n\n
T\u00e9ny, hogy uralkod\u00e1sa idej\u00e9n fennhat\u00f3s\u00e1ga ter\u00fclet\u00e9n \u2013 a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1gon \u2013 terjedt a lutheri reform\u00e1ci\u00f3. Nem csoda, hogy Telegdi Mikl\u00f3s esztergomi \u00e9rsek a p\u00e1p\u00e1hoz \u00edrt level\u00e9ben azt \u00edrja: \u201eMajd az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban \u2026 mint a legyek r\u00f6pk\u00f6dnek eretnek pr\u00e9dik\u00e1torok.\u201d E kedvez\u0151 helyzetben alakult meg 1576-ban a dun\u00e1nt\u00fali evang\u00e9likus egyh\u00e1zker\u00fclet.<\/p>\n\n\n\n
A kedvez\u0151 felt\u00e9telek azonban jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkentek a Spanyolorsz\u00e1gban nevelkedett vakbuzg\u00f3 Rudolf tr\u00f3nra l\u00e9p\u00e9s\u00e9vel (1576-1608). M\u00e9gis az \u0151 uralkod\u00e1sa idej\u00e9n v\u00e1lt igaz\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a gy\u0151ri gy\u00fclekezet megszervez\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
Ebben az id\u0151ben a gy\u0151ri v\u00e1r\u0151rs\u00e9g jelent\u0151s r\u00e9sze n\u00e9met volt, f\u0151kapit\u00e1nyai pedig evang\u00e9likusok, akiknek gondjuk volt a n\u00e9met lelk\u00e9szre. A magyar \u0151rs\u00e9g szint\u00e9n a reform\u00e1ci\u00f3 h\u00edve volt, s\u0151t a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g nagyobb r\u00e9sze is. Egyre sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt a m\u00e9g patr\u00f3nusok v\u00e9delme alatt \u00e1ll\u00f3 gy\u00fclekezet szervez\u00e9se. Ez pedig indokolta \u00e1lland\u00f3 magyar lelk\u00e9sz jelenl\u00e9t\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u0151ri gy\u00fclekezet els\u0151 megh\u00edvott lelk\u00e9sze Sibolti Demeter volt, aki a felvid\u00e9ki Sempt\u00e9r\u0151l szuperintendensk\u00e9nt ker\u00fclt ide. P\u00fcsp\u00f6ki teend\u0151i a dun\u00e1ninneni egyh\u00e1zker\u00fclethez k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, ez a ker\u00fclet ebben az id\u0151ben \u00e1tny\u00falt a Dun\u00e1nt\u00falra is, j\u00f3llehet, Gy\u0151r helyzet\u00e9n\u00e9l, fekv\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva dun\u00e1nt\u00falinak sz\u00e1m\u00edtott. T\u00e9ny, hogy gy\u0151ri lelk\u00e9sz a dun\u00e1nt\u00fali egyh\u00e1zker\u00fclet k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n 1646-ban jelent meg el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n\n\n\n
Sibolti val\u00f3sz\u00edn\u0171 1583-ban vagy 1584-ben ker\u00fclt v\u00e1rosunkba. Az \u0151 hat\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt a gy\u0151ri evang\u00e9likus iskol\u00e1ba Szenczi Moln\u00e1r Albert is (1586). Nem lehetetlen, hogy Sibolti keresztapja volt. Szenczi maga k\u00e9s\u0151bb \u00edgy vallott gy\u0151ri tenulm\u00e1nyair\u00f3l: \u201eAlig t\u00f6lt\u00f6ttem el sz\u00fcleimn\u00e9l tizenkett\u0151dik esztend\u0151met, haz\u00e1mul ottan hamar kibudostam \u00e9s el\u0151sz\u00f6r Nagy-Gy\u0151r\u00f6tt \u2026 l\u00f6tt tanulgat\u00e1somnak sz\u00e1ll\u00e1sa.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Sibolti Demeter Melanchthon F\u00fcl\u00f6p tan\u00edtv\u00e1nya volt. Wittenbergben ordin\u00e1lt\u00e1k (avatt\u00e1k lelk\u00e9ssz\u00e9) 1576. j\u00falius 11-\u00e9n. Err\u0151l a t\u00e9nyr\u0151l az ordin\u00e1ci\u00f3s anyak\u00f6nyvben a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00f6veget olvashatjuk: \u201eDemetrius Siboltius Pannonius a tudom\u00e1nyok alapjait Toln\u00e1n tanulta, majd Temesv\u00e1rott Szegedi Istv\u00e1n mellett folytatta. Azut\u00e1n megh\u00edvt\u00e1k a Massai csal\u00e1dba nevel\u0151nek, amit el is fogadott. Bar\u00e1tai r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re Wittenbergbe ment, \u00e9s Melanchthon F\u00fcl\u00f6p urat tekintette Tan\u00edt\u00f3mester\u00e9nek. <\/p>\n\n\n\n
1562-ben Magyarorsz\u00e1gba visszat\u00e9rve el\u0151sz\u00f6r Gyul\u00e1n, majd Csepregen N\u00e1dasdy \u0151nagys\u00e1ga birtok\u00e1n, azut\u00e1n Salm Julius gr\u00f3f \u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga akarat\u00e1b\u00f3l Szempczen iskolaigazgat\u00f3s\u00e1got viselt, legut\u00f3bb pedig a nagyszombati egyh\u00e1zt\u00f3l megh\u00edva ordin\u00e1ltatott Wittenbergben tisztelend\u0151 Obendorffer magiszter \u00far \u00e1ltal 1576. j\u00falius 11-\u00e9n.\u201d Csepregi m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n bizony\u00e1ra tan\u00edt\u00f3ja volt a m\u00e9g gyermekkor\u00fa N\u00e1dasdy Ferencnek is, Szenczen pedig kapcsolatba ker\u00fclt Szenczi Moln\u00e1r Albert \u00e9desapj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n
Sibolti nem sok\u00e1ig maradhatott Nagyszombaton, mert Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r m\u00e1r 1577 december\u00e9ben mefenyegette a v\u00e1ros vezet\u00e9s\u00e9t, t\u00f6bb polg\u00e1rt b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1ratott, hat\u00e1rozottan k\u00f6vetelte a luther\u00e1nusok ki\u0171z\u00e9s\u00e9t. Sibolti t\u00e1voz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclt, s val\u00f3sz\u00edn\u0171 Salm Egon birtok\u00e1n h\u00fazta meg mag\u00e1t. Amikor pedig Bornemisza P\u00e9ternek is mennie kellett Sempt\u00e9r\u0151l, hely\u00e9re Sibolti ker\u00fclt, majd Bornemisza hal\u00e1la ut\u00e1n \u0151t v\u00e1lasztott\u00e1k meg szuperintendensnek (p\u00fcsp\u00f6knek).<\/p>\n\n\n\n
Sibolti Demeter j\u00f3l k\u00e9pzett ember volt, aki elk\u00f6telezte mag\u00e1t az \u00c1gostai hitvall\u00e1s mellett, szorgalmasan tanulm\u00e1nyozta Luther iratait, felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9r\u0151l B\u00e9csben neves teol\u00f3gusok bizotts\u00e1ga bizony\u00edtv\u00e1nyt \u00e1ll\u00edtott ki.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u0151ri evang\u00e9likus gy\u00fclekezet patr\u00f3nusai (p\u00e1rtfog\u00f3i, v\u00e9dn\u00f6kei) nem v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1lasztott\u00e1k \u00e9s h\u00edvt\u00e1k gy\u0151ri szolg\u00e1lati hely\u00e9re Sibolti Demetert, aki val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy szolg\u00e1lati teend\u0151it a wittenbergi rend szerint papi \u00f6lt\u00f6zetben l\u00e1tta el, s a k\u00e9tnyelv\u0171 gy\u00fclekezetben meghat\u00e1rozott rendben magyar \u00e9s n\u00e9met nyelven szolg\u00e1lt. M\u0171k\u00f6d\u00e9se idej\u00e9n a gy\u00fclekezet iskol\u00e1ja j\u00f3 h\u00edr\u0171 int\u00e9zm\u00e9ny volt, s sz\u00e9les k\u00f6rben ismert\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
Sibolti irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t k\u00e9t irodalmi alkot\u00e1sa is bizony\u00edtja. Az egyik a Lelki Harcz, a m\u00e1sik a Vigasztal\u00f3 k\u00f6nyvecske. Az el\u0151bbit 1584-ben Galg\u00f3czon nyomtatta Mantskovit B\u00e1lint. Val\u00f3sz\u00edn\u0171 neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a Vigasztal\u00f3 k\u00f6nyvecske is, b\u00e1r az ut\u00f3bbi szerz\u0151s\u00e9g\u00e9t csak felt\u00e9telezz\u00fck, nincsenek perd\u00f6nt\u0151 bizony\u00edt\u00e9kaink. A Lelki Harcz k\u00e1t\u00e9szer\u0171en \u00edrt k\u00f6nyvecske, Horv\u00e1th J\u00e1nos irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint: \u201eP\u00e1rbesz\u00e9d a b\u0171n\u00f6s ember \u00e9s az Ige k\u00f6z\u00f6tt\u201d.<\/p>\n\n\n\n<\/figure>\n\n\n\n
Sibolti gy\u0151ri lelk\u00e9szked\u00e9se idej\u00e9n a gy\u0151ri v\u00e1rat s\u00falyos vesz\u00e9ly fenyegette. \u0150rs\u00e9g\u00e9nek nagyobb r\u00e9sze idegen zsoldos volt, nem volt sz\u00edv\u00fcgy\u00fck annak v\u00e9delme. F\u0151k\u00e9ppen az\u00e9rt, mert zsoldjukat gyakran nem kapt\u00e1k meg id\u0151ben. 1587-ben a v\u00e1r felad\u00e1s\u00e1r\u00f3l kezdtek t\u00e1rgyalni, de \u00e1rul\u00e1sukat a Torkos testv\u00e9rek id\u0151ben meghi\u00fas\u00edtott\u00e1k. A testv\u00e9rek ez\u00e9rt nemess\u00e9get kaptak \u00e9s fontos k\u00f6zhivatalokat viseltek a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n. Torkos Istv\u00e1n k\u00e9s\u0151bbi lesz\u00e1rmazottjai (XVII-XVIII. sz\u00e1zadok fordul\u00f3pontja k\u00f6r\u00fcl) fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk \u00e9let\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n
K\u00f6z\u00fcl\u00fck is kiemelkedik Torkos Andr\u00e1s, a magyar pietizmus anyja, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben v\u00e1rosunkat szolg\u00e1lta eleinte tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt, majd 1737-ig lelk\u00e9szk\u00e9nt. \u0150 rendezte sajt\u00f3 al\u00e1 Luther Kis k\u00e1t\u00e9j\u00e1t, \u00e9s ezzel elind\u00edtotta a \u201egy\u0151ri\u201d Kis k\u00e1t\u00e9k sor\u00e1t. Legnevezetesebb m\u0171ve az \u00dajtestamentum \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ford\u00edt\u00e1sa. Engesztel\u0151 \u00e1ldozat c\u00edm\u0171 im\u00e1ds\u00e1gosk\u00f6nyve nemcsak saj\u00e1t kor\u00e1ban, hanem napjainkban is kiv\u00e1l\u00f3 lelki t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k. A csal\u00e1d eml\u00e9k\u00e9t a Torkos-kert elnevez\u00e9s\u0171 v\u00e1rosr\u00e9sz \u0151rzi.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet sors\u00e1nak alakul\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n
A Sibolti Demeter megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val megindul\u00f3 szervez\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nyei k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9szrevehet\u0151ek voltak. A gy\u00fclekezetnek mind nagyon h\u00edr\u0171 iskol\u00e1ja volt, pr\u00e9dik\u00e1tora a v\u00e1rban vagy a v\u00e1rosban lakott, b\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t. Hardegg Ferdin\u00e1nd v\u00e1rkapit\u00e1ny j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l megkapt\u00e1k 1592-ben a romos \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151, haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli Szent Istv\u00e1n-templomot, melyet \u201en\u00e9met templom\u201d-k\u00e9nt emlegetnek, s ezt 1606-ig birtokolt\u00e1k is. <\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet \u00e9lete azonban nem volt zavartalan. A p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e9s az evang\u00e9likus v\u00e1rkapit\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt ellent\u00e9t fesz\u00fclt. Ellent\u00e9tek, ellen\u00e9rdekek akad\u00e1lyozt\u00e1k a kl\u00e9rus \u00e9s a v\u00e1rosvezet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolattart\u00e1s norm\u00e1lis menet\u00e9t, de sokat \u00e1rtott a t\u00f6r\u00f6k n\u00e9gy \u00e9vig tart\u00f3 uralma is (1594-1598). A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u2013 b\u00e1r a v\u00e1ros \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00e1r had\u00e1szati fontoss\u00e1g\u00e1t felismert\u00e9k \u2013 sok k\u00e1rt okoztak. Az \u00fcres h\u00e1zakat fel\u00e9gett\u00e9k, a megmaradt \u00e9rt\u00e9kek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t elrabolt\u00e1k, a lakoss\u00e1g tehet\u0151sebb r\u00e9sze elmenek\u00fclt. A p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket k\u00e9s\u0151bb seg\u00edtett\u00e9k Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s f\u0151herceg rendelkez\u00e9sei, majd a katolikus v\u00e1rkapit\u00e1nyok. <\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet \u00e9lete az er\u0151viszonyok f\u00fcggv\u00e9nye volt. B\u00e1r sok h\u00e1tr\u00e1nyos int\u00e9zked\u00e9s s\u00fajtotta, vagyont\u00e1rgyaikt\u00f3l nemegyszer megfosztott\u00e1k, jogaikat megnyirb\u00e1lt\u00e1k, gyakran k\u00e9nyszer\u00fcltek helyv\u00e1ltoztat\u00e1sra, pr\u00e9dik\u00e1tor\u00e1t kitiltott\u00e1k a v\u00e1rosb\u00f3l, harcoltak visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9\u00e9rt, eg\u00e9szen ellehetetlen\u00edteni nem lehetett. <\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1r\u0151rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a b\u00e9csi b\u00e9ke (1606) szerint is biztos\u00edtani kellett a szabad vall\u00e1sgyakorlatot. A v\u00e1r b\u00e9kess\u00e9get sem a b\u00e9csi, sem a pozsonyi t\u00f6rv\u00e9nyek (1608) nem biztos\u00edtott\u00e1k. Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r a b\u00e9csi b\u00e9k\u00e9r\u0151l hallani sem akart, M\u00e1ty\u00e1s f\u0151herceg viszont igen, \u0151 j\u00f3l ismerte az orsz\u00e1g helyzet\u00e9t \u00e9s a t\u00e1rsadalmi indulatokat. Ezekre azonban b\u00e1tyj\u00e1t hi\u00e1ba figyelmeztette. V\u00e9g\u00fcl tan\u00e1csosai ellenv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva kimondta, hogy a b\u00e9kefelt\u00e9teleket el kell fogadnia. A megegyez\u00e9st a k\u00fcld\u00f6ttek 1606. j\u00fanius 23-\u00e1n elfogadt\u00e1k. Nem \u00edrta al\u00e1 sem Forg\u00e1cs \u00e9rsek, sem N\u00e1pr\u00e1gyi Demeter gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6k. A b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st M\u00e1ty\u00e1s 1608. november 19-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt koron\u00e1z\u00e1sa ut\u00e1n \u00fajb\u00f3l meger\u0151s\u00edtette. A s\u00e9relmek, jogcsorb\u00edt\u00e1sok azonban nem sz\u0171nnek, s\u0151t a helyzet s\u00falyosbodik.<\/p>\n\n\n\n
Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben gyakori panasz a cs\u00e1sz\u00e1ri v\u00e1rparancsnokok magatart\u00e1sa. F\u0151k\u00e9nt a gy\u0151rire panaszkodnak, mert nem tartja be a t\u00f6rv\u00e9nyeket. Az 1613-as orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s rendjeihez a gy\u0151ri gy\u00fclekezet s\u00e9relmeit pontokba foglalva juttatta el. <\/p>\n\n\n\n
Felpanaszolj\u00e1k, hogy a pr\u00e9dik\u00e1tor nem lakhat a v\u00e1rosban, ez\u00e9rt istentiszteletre Patah\u00e1z\u00e1ra (R\u00e9vfalu) kell \u00e1tevezni\u00fck a Dun\u00e1n, gyakran halnak meg gyermekek kereszteletlen\u00fcl, feln\u0151ttek pedig lelki vigasz n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1voznak el. A panaszos levelekre szinte semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik. M\u00e1ty\u00e1s cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s kir\u00e1ly neh\u00e9z helyzetbe ker\u00fcl, mert maga ugyan t\u00f6rv\u00e9nyben biztos\u00edtotta a vall\u00e1sszabads\u00e1got, de a p\u00e1pai nyom\u00e1snak k\u00e9nytelen engedni, nem t\u00e1rgyalj\u00e1k meg a vall\u00e1si s\u00e9relmeket. Hi\u00e1baval\u00f3 Thurz\u00f3 n\u00e1dor minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9se, megoldatlanok maradnak az \u00fcgyek, \u00edgy a gy\u0151ri panasz is.<\/p>\n\n\n\n
Szinte nem volt olyan orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, amelyen a vall\u00e1si s\u00e9relmek ne szerepeltek volna. A katolikus kl\u00e9rus \u2013 h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt a cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom erej\u00e9vel \u2013 mindent elk\u00f6vetett a protestantizmus visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk az 1674-1681 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9veket gy\u00e1szos \u00e9vtizedk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon. Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken a katolikus rendek azt is kifog\u00e1solt\u00e1k, hogy Luther magyar k\u00f6vet\u0151i mi\u00e9rt nevezik magukat evang\u00e9likus rendnek. Elfogadhat\u00f3bb lett volna sz\u00e1mukra, ha \u00e1gostai vagy helv\u00e9t hitvall\u00e1snak vallott\u00e1k volna magukat.<\/p>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen \u00e1tmenetileg seg\u00edtettek a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa folyam\u00e1n kik\u00e9nyszer\u00edtett vall\u00e1sb\u00e9k\u00e9k, amelyek \u00fajra meger\u0151s\u00edtett\u00e9k az 1606-ban k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9csi b\u00e9k\u00e9t (Bethlen G\u00e1bor 1622. janu\u00e1r 6. Nikolsburg, \u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy 1645 Linz). T\u00f6rv\u00e9nyes jogalap teh\u00e1t volt, de a mind jobban meger\u0151s\u00f6d\u0151 katolikus restaur\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben m\u00e1r 1658-ban \u00e9rv\u00e9nytelennek tekintette Lippai \u00e9rsek a nagyszombati gy\u0171l\u00e9sen a vall\u00e1sszabads\u00e1got biztos\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u0151ri gy\u00fclekezet \u00edr\u00e1sban el\u0151terjesztett panasza a t\u00f6bbivel egy\u00fctt eljutott a kir\u00e1lyhoz. A kir\u00e1ly a s\u00e9relmek orvosl\u00e1s\u00e1ra \u00edg\u00e9retet tett, de az iratokat \u00e1tadta a kl\u00e9rusnak. A gy\u0151ri panasz arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy a protest\u00e1ns katonas\u00e1gnak nincsen temploma, \u00e9p\u00edt\u00e9si telket nem kapnak, patah\u00e1zi imah\u00e1zukat elvett\u00e9k, a lelk\u00e9szeket szolg\u00e1latuk gyakorl\u00e1s\u00e1t\u00f3l eltiltott\u00e1k. Az \u00e9let azonban mindezek ellen\u00e9re sem sz\u0171nt meg a gy\u00fclekezetben. Vall\u00e1sukat \u00fagy \u00e9s ott gyakorolt\u00e1k, ahogyan lehetett. Iskol\u00e1juk is volt. Lelk\u00e9szeik sok korl\u00e1toz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seik mellett is igyekeztek v\u00e1llalt feladatuknak eleget tenni. K\u00f6z\u00fcl\u00fck is kiemelkedik P\u00e1lh\u00e1zi G\u00f6ncz Mikl\u00f3s, majd Bata Istv\u00e1n Szek\u00e9r M\u00e1ty\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A kl\u00e9rus nemcsak vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekben pr\u00f3b\u00e1lta \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni hatalm\u00e1t, hanem egy\u00e9b ter\u00fcleteken is. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul Sennyei p\u00fcsp\u00f6k parancsot adott a dunai malmok eretnek protest\u00e1ns gazd\u00e1inak el\u0171z\u00e9s\u00e9re. \u00c1tt\u00e9r\u00e9s eset\u00e9n maradhattak. A gy\u0151ri c\u00e9hszab\u00e1lyokat a k\u00e1ptalan csak azzal a felt\u00e9tellel er\u0151s\u00edtette meg, 1622-ben, hogy evang\u00e9likusok nem lehetnek a c\u00e9h tagjai. A v\u00e1rosi magisztr\u00e1tus utas\u00edt\u00e1st kapott, hogy csak katolikusokat v\u00e1lasszanak a k\u00f6zhivatalokba.<\/p>\n\n\n\n
A linzi b\u00e9ke (1645) megengedte, hogy Gy\u0151r\u00f6tt, \u00dajv\u00e1rosban templom \u00e9p\u00fclj\u00f6n, s\u0151t az evang\u00e9likus lelk\u00e9sz a v\u00e1rosfalakon bel\u00fcl lakhatott, lakhely\u00e9n ell\u00e1thatta feladatait. A gy\u00fclekezet a belv\u00e1rosban h\u00e1zat vett, ehhez imah\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek. \u00dajv\u00e1rosban is volt h\u00e1za, k\u00e9s\u0151bb imah\u00e1za is, de temploma nincs.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u0151ri gy\u00fclekezetet els\u0151 \u00edzben Fekete Istv\u00e1n szuperintendens l\u00e1togatta meg. A lelk\u00e9sz ekkor Bogn\u00e1r Gy\u00f6rgy volt. A b\u00fcki gy\u0171l\u00e9sen 1666-ban a jelenlev\u0151k \u0151t akart\u00e1k megv\u00e1lasztani szuperintendensnek, de a gy\u0151ri k\u00fcld\u00f6ttek ezt nem engedt\u00e9k, mert att\u00f3l f\u00e9ltek hogy elvesz\u00edtik \u0151t. Bogn\u00e1r v\u00e9g\u00fcl az 1666-os Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s \u00e1ldozata lett \u00c1ts Mih\u00e1ly rektorral egy\u00fctt.<\/p>\n\n\n\n
Mindkett\u0151j\u00fcket bizotts\u00e1g el\u00e9 rendelt\u00e9k 1671-febru\u00e1r 21-\u00e9n Gy\u0151rbe, kihallgatt\u00e1k \u0151ket, majd Sz\u00e9chenyi Gy\u00f6rgy p\u00fcsp\u00f6k kitiltotta mindkett\u0151j\u00fcket nem csak a v\u00e1rosb\u00f3l ,hanem egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9b\u0151l is. A m\u00e1r eml\u00edtett canonica visitatio (p\u00fcsp\u00f6kl\u00e1togat\u00e1s) jegyz\u0151k\u00f6nyve sok \u00e9rdekes adatot tartalmaz. Innen tudjuk, hogy templomuk nem volt, istentisztelet\u00fcket egy t\u00e9ren tartott\u00e1k, amelyet Szerecsenyfej utc\u00e1nak neveztek.<\/p>\n\n\n\n
A jegyz\u0151k\u00f6nyv j\u00f3l szervezett \u00e9s vezetett gy\u00fclekezetr\u0151l besz\u00e9l, amelynek lelk\u00e9sze m\u00e1r nem a v\u00e1rosi sereg\u00e9, patr\u00f3nusa sem az, hanem polg\u00e1ri szem\u00e9lyekb\u0151l \u00e1ll. A gy\u00fclekezet iskol\u00e1ja j\u00f3 h\u00edr\u0171, po\u00e9zist \u00e9s retorik\u00e1t is tan\u00edtottak. H\u00edres rektorai Bors Mih\u00e1ly \u00e9s \u00c1ts Mih\u00e1ly. \u00c1ts Mih\u00e1lyt k\u00e9s\u0151bb fia \u2013 ifjabb \u00c1ts Mih\u00e1ly \u2013 k\u00f6vette az 1700-as \u00e9vek elej\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet az 1681-es soproni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s d\u00f6nt\u00e9se alapj\u00e1n 1684.ben kezdett templomot \u00e9p\u00edteni. M\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben fel is szentelt\u00e9k. A lelk\u00e9sz L\u00f6wei Bal\u00e1zs volt, aki a felszentel\u00e9sre sz\u00e9p himnuszt \u00edrt, s ebben a templomot \u201eIsten \u00e1ld\u00e1s\u00e1nak h\u00e1za\u201d-k\u00e9nt eml\u00edti. Nem sok\u00e1ig \u00f6r\u00fclhettek azonban templomuknak az \u00dajv\u00e1rosban \u00e9l\u0151k, mert egy ott puszt\u00edt\u00f3 hatalmas t\u0171zv\u00e9sz elpuszt\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n
A templomot 1696-ban \u00fajra felszentelt\u00e9k. A kuruckori harcok sor\u00e1n azonban a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok feld\u00falt\u00e1k. Mindent \u00f6sszet\u00f6rtek, amit csak lehetett. 1725-ben \u00fajra le\u00e9gett, de a r\u00e9gi alapokon m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben \u00fajra fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ezt a templomot M\u00e1ria Ter\u00e9zia rendelet\u00e9re vett\u00e9k el 1749-ben.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet a neh\u00e9zs\u00e9gek, a vall\u00e1si t\u00fcrelmetlens\u00e9g ellen\u00e9re is l\u00e9tezett. Alkalmazkodott a helyzethez \u2013 m\u00e1st nem is tehetett -, \u00e9s \u00e9lt, ahogy tudott. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tett\u00e9k az els\u0151 gy\u00fclekezeti rend kidolgoz\u00e1s\u00e1t. L\u00e9nyeg\u00e9ben r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, \u00edr\u00e1sba foglalt\u00e1k a m\u00e1r kialakult gyakorlatot. A rendtart\u00e1s 1699-ben k\u00e9sz\u00fclt el. Egyidej\u0171leg megalkott\u00e1k a konventet (protest\u00e1ns egyh\u00e1zban gy\u0171l\u00e9s, vezet\u0151 test\u00fclet). A gy\u00fclekezetet eddig patr\u00f3nusok vezett\u00e9k, a konvent az \u0151 szerep\u00fcket vette \u00e1t. A rendtart\u00e1s hangs\u00falyozza, hogy nincs k\u00fcl\u00f6n n\u00e9met \u00e9s magyar gy\u00fclekezet, csak egy: magyar, amelynek lelk\u00e9szei is magyarok, de n\u00e9met\u00fcl is tudtak, mivel tanulm\u00e1nyaikat n\u00e9met egyetemeken v\u00e9gezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<\/figure>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet vagyon\u00e1t egy l\u00e1d\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k, amelyet k\u00e9t kulccsal z\u00e1rt\u00e1k, az istentisztelet liturgi\u00e1ja k\u00e9t nyelven hangzott, de a wittenbergi elemek uralkodtak benne. Ez a vegyes nyelvi jelleg a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig l\u00e9tezett. A t\u00fcrelmi rendelet ut\u00e1n felv\u00e1ltva magyar vagy n\u00e9met nyelven folyt az istentisztelet, de a gy\u00fclekezet mindig egy volt, a h\u00edvek pedig mindk\u00e9t nyelv\u0171 alkalmat l\u00e1togatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
A konvent megalak\u00edt\u00e1sa 1699. febru\u00e1r 16-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt. L\u00e9trehoz\u00f3i n\u00e9gy rendhez tartoztak, sorrend szerint: Vit\u00e9zl\u0151 Rend, Nemesi Rend, N\u00e9met Rend \u00e9s V\u00e1rosi Rend. A konvent a gy\u00fclekezet vezet\u0151 test\u00fclete volt. Hivatali helys\u00e9ge nem volt, \u00e9l\u00e9n az inspektor \u00e1llt (fel\u00fcgyel\u0151), aki h\u00e1romhetenk\u00e9nt vagy havonk\u00e9nt \u00f6sszeh\u00edvta a konvent tagjait. A kialak\u00edtott rendtart\u00e1s k\u00fcl\u00f6n fejezetben foglakozott a pr\u00e9dik\u00e1tor (lelk\u00e9sz) \u00e9s a k\u00e1ntor feladataival.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet teh\u00e1t \u00e9lte a maga \u00e9let\u00e9t. A most m\u00e1r templommal \u00e9s rendtart\u00e1ssal m\u0171k\u00f6d\u0151 gy\u00fclekezet lelk\u00e9sze \u2013 L\u00f6wei Bal\u00e1zs (1685-1707) \u2013 k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 ember volt. Nagy gondot ford\u00edtott az iskol\u00e1ra, megy Hegyfalusi Gy\u00f6rgy vezet\u00e9s\u00e9vel j\u00f3 nev\u0171 gimn\u00e1ziumm\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, amelynek rektorai k\u00fclorsz\u00e1gi egyetemeken szereztek diplom\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
L\u00f6wei Bal\u00e1zs irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga is jelent\u0151s. Leford\u00edtotta \u00e9s kiadta az \u00c1gostai hitvall\u00e1st (1692). Nagyon fontos volt a hit\u00e9leti nevel\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l az Evang\u00e9liumok \u00e9s Epistol\u00e1k c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvecsk\u00e9je is, mely im\u00e1ds\u00e1gokat is tartalmazott (1698).<\/p>\n\n\n\n
\u00c9lete utols\u00f3 \u00e9veiben mellette dolgozott (1702), majd hal\u00e1la ut\u00e1n tiszts\u00e9g\u00e9ben k\u00f6vette Torkos Andr\u00e1s (1707-1737), akinek m\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1ld\u00e1sos, irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga szint\u00e9n jelent\u0151s volt. Els\u0151 munk\u00e1ja A Gy\u0151ri Katekizmus (1736), majd az \u00dajtestamentum magyar ford\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezett, mely 1736-ban jelent meg Wittenbergben. Torkos Andr\u00e1st N\u00e9met S\u00e1muel (1737-1749) k\u00f6vette. Az \u0151 lelk\u00e9szked\u00e9se alatt tiltotta be a protest\u00e1nsok vall\u00e1sgyakorl\u00e1s\u00e1t M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151 1749-ben. Gy\u0151rb\u0151l k\u00e9szszer\u0171 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1vozott \u2013 T\u00e9tre ker\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb F\u00e1bri Gergely hal\u00e1la ut\u00e1n 1754. m\u00e1jus 15-\u00e9n megv\u00e1lasztott\u00e1k szuperintendensnek. Tiszts\u00e9g\u00e9t 1756. janu\u00e1r 12-\u00e9n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig viselte. <\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet templom \u00e9s iskola n\u00e9lk\u00fcl<\/h2>\n\n\n\n
M\u00e1ria Ter\u00e9zia (1740-1780) uralkod\u00e1sa idej\u00e9ben a vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seket tov\u00e1bb m\u00e1r nem t\u00e1rgyalta az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. A katolikus restaur\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben befejez\u0151d\u00f6tt, a protestantizmus, mint orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si rend megsz\u0171nt l\u00e9tezni. Egy p\u00fcsp\u00f6ki tan\u00e1cskoz\u00e1s (konz\u00edlium) olyan javaslatot k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s terjesztett a kir\u00e1lyn\u0151 el\u00e9, amely a XVII. sz\u00e1zadi vall\u00e1si \u00e9s nemzeti zavarg\u00e1sok\u00e9rt a protest\u00e1ns egyh\u00e1zakat tette felel\u0151ss\u00e9, s javasolta szabad vall\u00e1skorl\u00e1tuk megsz\u0171ntet\u00e9s\u00e9t. A kir\u00e1lyn\u0151 1749. m\u00e1rcius 10-\u00e9n kiadott rendelet\u00e9re hivatkozva k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb a Helytart\u00f3 Tan\u00e1cs kiadta hat\u00e1rozat\u00e1t, mely megsz\u00fcnteti Gy\u0151r\u00f6tt a szabad vall\u00e1sgyakorlatot, s elveszi az \u00fajv\u00e1rosi templomokat, paplakokat \u00e9s iskol\u00e1kat, az alkalmazottaknak pedig \u00e1ll\u00e1sukr\u00f3l le kellett mondaniuk. <\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet \u00fcgyeit a konvent vette kez\u00e9be, a kir\u00e1lyi rendelet ezt nem \u00e9rintette. T\u00f6bbsz\u00f6r is pr\u00f3b\u00e1ltak kihallgat\u00e1st k\u00e9rni az udvarban, de eredm\u00e9nytelen\u00fcl. J\u00f3zsef f\u0151herceg 1768-ban utaz\u00e1st tett Magyarorsz\u00e1gon. A gy\u0151riek felkerest\u00e9k az utaz\u00f3 tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6st \u00e9s k\u00e9rv\u00e9nyt adtak \u00e1t neki, melyben gondjaik megold\u00e1s\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k. J\u00f3zsef meg\u00edg\u00e9rte, hogy t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dik, s majd fogadja \u0151ket. \u00cdg\u00e9ret\u00e9t be is tartotta. A vele val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s egy halv\u00e1ny rem\u00e9nysugarat eredm\u00e9nyezett. Azzal bocs\u00e1totta el a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get, ha bizony\u00edtani tudj\u00e1k az 1681-es t\u00f6rv\u00e9nyek alapj\u00e1n nyert vall\u00e1sszabads\u00e1got, rem\u00e9nykedhetnek. A konvent \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte a sz\u00fcks\u00e9ges iratokat, de J\u00f3zsef t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben szem\u00e9lyesen \u00e1tadni nem tudt\u00e1k. A k\u00e9rv\u00e9ny Eszterh\u00e1zy kancell\u00e1r kez\u00e9be ker\u00fclt, aki az \u00fcgyet durv\u00e1n elutas\u00edtotta.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<\/figure>\n\n\n\n
A tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s esk\u00fcv\u0151j\u00e9t is felhaszn\u00e1lt\u00e1k a gy\u0151riek. Azt rem\u00e9lt\u00e9k ugyanis, hogy feloldj\u00e1k a tilalmat, hiszen ilyen alkalommal a joger\u0151sen el\u00edt\u00e9ltek is kegyelmet kapnak. A kancell\u00e1r nem foglalkozott \u00fcgy\u00fckkel. Kevesen tudj\u00e1k, hogy a tr\u00f3n v\u00e1rom\u00e1nyosa 1770-ben egy m\u00e1sik orsz\u00e1gj\u00e1r\u00f3 k\u00f6r\u00fatja sor\u00e1n eljutott Debrecenbe is. A v\u00e1ros \u00e9s a reform\u00e1tus v\u00e1ros vezet\u0151i kell\u0151k\u00e9ppen fogadt\u00e1k. A Nagyk\u00f6nyvt\u00e1r 250000 k\u00f6tet\u00e9t l\u00e1tva azt k\u00e9rte, hogy mutass\u00e1k meg neki K\u00e1lvin Instit\u00faci\u00f3j\u00e1t. Szil\u00e1gyi S\u00e1muel p\u00fcsp\u00f6k a sz\u00e9ls\u0151 polc sark\u00e1n, az als\u00f3 sorb\u00f3l h\u00fazta el\u0151. A tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s ezen elcsod\u00e1lkozott, s azt k\u00e9rdezte: \u201eEzt a fontos k\u00f6nyvet mi\u00e9rt tartj\u00e1k ily alacsony \u00e9s f\u00e9lreval\u00f3 helyen?\u201d A k\u00e9rd\u00e9sre a p\u00fcsp\u00f6k \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201eAz\u00e9rt, mert az, mint valami szegletk\u0151, fundamentuma annak a vall\u00e1sb\u00e9li tudom\u00e1nynak, melyet a reform\u00e1tus koll\u00e9giumb\u00e9li ifj\u00fas\u00e1g tanul\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A p\u00e1sztor n\u00e9lk\u00fcl maradt ny\u00e1j \u00fagy \u00e9lte meg vall\u00e1sgyakorlat\u00e1t, ahogy lehetett. Felp\u00e9cre \u00e9s T\u00e9tre j\u00e1rtak istentiszteletre. Akinek nem volt fogata, azt b\u00e9rfuvaros vitte. A konvent gondoskodott err\u0151l.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A templom \u00e9rt\u00e9keit (kegyt\u00e1rgyak, ter\u00edt\u0151k) megmentett\u00e9k, amit lehetett, elrejtett\u00e9k. A konvent anyagi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtott a gy\u0151rieket befogad\u00f3 gy\u00fclekezetnek, seg\u00edtette az \u00fcld\u00f6z\u00f6tt lelk\u00e9szeket, el\u0151seg\u00edtette a tanulni v\u00e1gy\u00f3k tanul\u00e1s\u00e1t, r\u00e9sz\u00fckre \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat adott. Ez az \u00e1ldatlan \u00e1llapot 34 \u00e9vig tartott. \u0150seink kitart\u00e1sa, egyh\u00e1zh\u0171s\u00e9ge, Isten szeretete m\u00e9gis meg\u0151rizte az egyh\u00e1zat. A helyzetet v\u00e9g\u00fcl az 1781-es t\u00fcrelmi rendelet oldotta meg. II. J\u00f3zsef \u2013 b\u00e1r maga is hith\u0171 katolikus volt \u2013 anyj\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don gondolkodott. \u00dagy v\u00e9lte, hogy hit dolg\u00e1ban nem haszn\u00e1l az er\u0151szak. Az emberekkel kapcsolatban a hasznoss\u00e1g elv\u00e9t vallotta. Szerinte azt az embert, akinek Isten \u00e9rtelmet adott, az \u00e1llam szolg\u00e1lat\u00e1ba kell \u00e1ll\u00edtani. Ez a birodalom \u00e9rdeke. \u00c9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n teh\u00e1t a hit szabads\u00e1ga, mely az alattval\u00f3kat az \u00e1llam szolg\u00e1lat\u00e1ra k\u00e9szteti.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az \u00fajra indul\u00f3 gy\u00fclekezeti \u00e9let, az \u00fajj\u00e1szervez\u0151d\u00e9s id\u0151szaka<\/h4>\n\n\n\n
II. J\u00f3zsef \u2013 a kalapos kir\u00e1ly \u2013 m\u00e1r huszonk\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ban megfogalmazta uralkod\u00e1s\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t: \u201eMindenki az \u00e1llamot tartozik szolg\u00e1lni, amelynek megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je az uralkod\u00f3.\u201d Elgondol\u00e1sait ellentmond\u00e1st nem t\u0171rve szinte megsz\u00e1llott hivat\u00e1studattal \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette. A korl\u00e1tokat nehezen t\u0171r\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom mindig jellemz\u0151 volt a Habsburgokra. Olvasm\u00e1nyai, tanulm\u00e1nyai, a csal\u00e1di hagyom\u00e1nyok vizsg\u00e1latai arr\u00f3l gy\u0151zt\u00e9k meg, hogy a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se csak korl\u00e1tlan uralkod\u00f3i hatalommal val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. K\u00fcl- \u00e9s belf\u00f6ldi utaz\u00e1sainak tapasztalatai meger\u0151s\u00edtett\u00e9k olvasm\u00e1ny\u00e9lm\u00e9nyeit.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Reformjainak t\u00f6bbs\u00e9ge a moderniz\u00e1l\u00e1st szolg\u00e1lt\u00e1k. T\u00fcrelmi rendelete az \u00e1llampolg\u00e1ri egyenjog\u00fas\u00e1g, polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyve a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tti egyenl\u0151s\u00e9g megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette el\u0151. T\u00e9nylegesen csak 1780. november 29-t\u0151l uralkodott, de m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban (1764. m\u00e1jus 5-\u00e9n) r\u00f3mai kir\u00e1lynak koron\u00e1zt\u00e1k. Anyja ekkor alap\u00edtotta a Szent Istv\u00e1n-rendet. Apja hal\u00e1la ut\u00e1n 1765-ben \u00e9desanyja t\u00e1rsuralkod\u00f3v\u00e1 fogadta, \u0151 lett az \u00faj n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r. Keze azonban m\u00e9g hossz\u00fa ideig k\u00f6tve volt, hiszen a f\u0151hatalom M\u00e1ria Ter\u00e9zia kez\u00e9ben \u00f6sszpontosult. Anyja hal\u00e1la ut\u00e1n halad\u00e9ktalanul megkezdte elk\u00e9pzel\u00e9seinek megval\u00f3s\u00edts\u00e1t. Mag\u00e1t az \u00e1llam els\u0151 sz\u00e1m\u00fa, odaad\u00f3 szolg\u00e1j\u00e1nak tekintette.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
II. J\u00f3zsef szem\u00e9ly\u00e9vel \u00a0\u00e9s elgondol\u00e1saival nem felesleges foglalkozni, mert \u00edgy \u00e9rthetj\u00fck meg igaz\u00e1n az 1781. okt\u00f3ber 29-\u00e9n kiadott t\u00fcrelmi rendelet\u00e9t (Edictum Tolerantiae). A rendelet a nem katolikus \u2013 t\u0171rt vall\u00e1s\u00faak \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 tette \u00e1tmenetileg meghat\u00e1rozott korl\u00e1tokkal ugyan a vall\u00e1s szabad gyakorlat\u00e1t \u00e9s a hivatalvisel\u00e9st. A protest\u00e1nsok templomokat \u00e9p\u00edthettek, de torony \u00e9s harang n\u00e9lk\u00fcl, a templomnak utcai bej\u00e1rata nem lehetett. A rendelet tiltotta a katolikus esk\u00fc let\u00e9tel\u00e9re val\u00f3 k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9st, a vegyes h\u00e1zass\u00e1gokb\u00f3l sz\u00fcletett gyermekek er\u0151szakos katolikus keresztel\u00e9s\u00e9t.\u00a0 A rendelet nyilv\u00e1n a birodalom egys\u00e9g\u00e9t vesz\u00e9lyeztet\u0151 vall\u00e1si ellent\u00e9teket k\u00edv\u00e1nta enyh\u00edteni, de jelent\u0151s engedm\u00e9ny. Megnyerte a protest\u00e1nsokat \u00e9s az \u00e9rtelmis\u00e9get, de elvesz\u00edtette a katolikus egyh\u00e1z t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Ez ut\u00f3bbinak azonban egy\u00e9b okai is voltak.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A t\u00fcrelmi rendelet megjelen\u00e9se ut\u00e1n a gy\u0151ri evang\u00e9likusok azonnal megkezdt\u00e9k a gy\u00fclekezet \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t. K\u00e9t templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9rtek enged\u00e9lyt. A n\u00e9met ajk\u00faak a belv\u00e1rosban, a magyarok \u00dajv\u00e1rosban k\u00edv\u00e1nt\u00e1k fel\u00e9p\u00edteni templomukat. A v\u00e1rosi magisztr\u00e1tus elfogadta a k\u00e9relmet \u00e9s 1783. febru\u00e1r 18-\u00e1n kinyilv\u00e1n\u00edtotta, hogy a \u201ek\u00e9t templomnak \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 \u00e9p\u00fcleteknek deline\u00e1ci\u00f3ja \u00e9rtelmes mesterember \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edttess\u00e9k.\u201d (delineavit latin sz\u00f3, jelent\u00e9se: rajzolat) A tervek elk\u00e9sz\u00fcltek, azokat bemutatt\u00e1k a magisztr\u00e1tusnak, majd Pozsonyba k\u00fcldt\u00e9k, ahol azokat egy erre a c\u00e9lra alak\u00edtott Cons\u00edlium fel\u00fclvizsg\u00e1lta. A d\u00f6nt\u00e9s 1783. j\u00falius 17-\u00e9n \u00e9rkezett vissza. L\u00e9nyege, hogy az evang\u00e9likusokat csak egy templom illeti, \u201emivel a k\u00e9tf\u00e9le nemzetek ugyanazon gy\u00fclekezetei egy \u00e9s ugyanazon templomban m\u00e1s-m\u00e1s id\u0151pontban megtarthatj\u00e1k k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00fcket \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3jukat\u201d. A d\u00f6nt\u00e9sbe bele kellett nyugodni, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a magyar \u00e9s n\u00e9met ajk\u00fa evang\u00e9likusok eddig is egy gy\u00fclekezetet alkottak \u00e9s j\u00f3l megf\u00e9rtek egym\u00e1s mellett.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A templom\u00e9p\u00edt\u00e9si k\u00e9rv\u00e9nyhez csatolt tervrajzok elt\u0171ntek, de val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy azokat Neumayer Jakab k\u0151m\u0171vesmester k\u00e9sz\u00edtette, Az \u0151 al\u00e1\u00edr\u00e1sa olvashat\u00f3 ugyanis az egyetlen \u2013 a templom\u00e9p\u00edt\u00e9s idej\u00e9b\u0151l fennmaradt \u2013 homlokzati \u00e9s alaprajzi terven. Az eredeti terv szerint az utcavonalra mer\u0151leges en \u2013 \u201eU\u201d alak\u00fa \u00e9p\u00fclet sz\u0171k udvar\u00e1ban akart\u00e1k fel\u00e9p\u00edteni a templomot, de a tervek m\u0171szaki fel\u00fclb\u00edr\u00e1lat\u00e1ra \u00e9rkezett \u201etatai achitektor\u201d javaslat\u00e1ra annak f\u0151tengely\u00e9t der\u00e9ksz\u00f6gben elford\u00edtott\u00e1k \u00e9s elhagyt\u00e1k a lak\u00f3\u00e9p\u00fclet sz\u0171kre tervezett udvari sz\u00e1rnyait is. Ez lehet\u0151v\u00e9 tette a k\u00e9s\u0151bbi b\u0151v\u00edt\u00e9st, s az eg\u00e9sz tervezet szell\u0151sebb\u00e9, \u00e1ttekinthet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt. A \u201etatai architektor\u201d Grossmann J\u00f3zsef volt, aki tehets\u00e9ges \u00e9p\u00edt\u00e9sznek bizonyult, t\u00f6bb nevezetes \u00e9p\u00edtm\u00e9ny kapcsol\u00f3dik a nev\u00e9hez.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1784 \u00e1prilis\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt, ugyanezen \u00e9v j\u00fanius 1-\u00e9n ker\u00fclt sor az alapk\u0151 let\u00e9tel\u00e9re, melyet Gemmingen gener\u00e1lis maga helyezett a templomajt\u00f3 k\u00fcsz\u00f6be al\u00e1. A k\u0151m\u0171vesmunk\u00e1k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re Neumayer Jakab, az \u00e1csmunk\u00e1k kivitelez\u00e9s\u00e9re Seebal J\u00e1nos kapott megb\u00edz\u00e1st. A profil\u00edrozott ablakkereteket Cass\u00e1r J\u00e1nos brucki k\u0151farag\u00f3mester, a k\u00fcls\u0151-bels\u0151 faszerkezeteket egy Pringer nev\u0171 \u00fajv\u00e1rosi asztalos k\u00e9sz\u00edtette, az \u00fcvegez\u00e9st Pisinger mester v\u00e9gezte. A f\u00f6ldszinti ablakok vasr\u00e1csait Andr\u00e1si J\u00e1nos \u00e9s Klauser K\u00e1roly, az orozat k\u00e9t vasb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt keresztj\u00e9t Valner lakatosmester kov\u00e1csolt\u00e1k. A bels\u0151 d\u00edsz\u00edt\u0151-fest\u0151 munk\u00e1k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9vel Szekl Jakab zsid\u00f3 k\u00e9p\u00edr\u00f3t b\u00edzt\u00e1k meg. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s az akkori viszonyokhoz k\u00e9pest gyorsan zajlottak. A templom felszentel\u00e9s\u00e9re 1785. november 27-\u00e9n ker\u00fclt sor. A magyar nyelv\u0171 pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3t R\u00e1th M\u00e1ty\u00e1s, a n\u00e9metet Freitag Mih\u00e1ly mondta el. <\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A templom 29,5 m hossz\u00fa, 21,8 m sz\u00e9les, magass\u00e1ga 10,5 m. Az \u00e9p\u00fclet hossztengelye megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1ny\u00fa, bels\u0151 tere h\u00e1rom haj\u00f3s, hatszakaszos csarnokt\u00e9r. A t\u00e9rlefed\u00e9st (mennyezet) k\u00e9tszintes pill\u00e9rek hordj\u00e1k. Tornya nincs, a t\u00fcrelmi rendelet akkor ennek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t m\u00e9g nem enged\u00e9lyezte. K\u00e9s\u0151bb ez a korl\u00e1toz\u00e1s megsz\u0171nt, de a torony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re nem ker\u00fclt sor. A tet\u0151szerkezet rendk\u00edv\u00fcl torony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta volna meg. egy ilyen m\u00e9ret\u0171 torony \u00e9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9ge megfelelt volna egy \u00faj templom anyagi sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek. Ez\u00e9rt egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk vezet\u00e9se az ut\u00f3bbi megold\u00e1st v\u00e1lasztva a XX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n N\u00e1dorv\u00e1rosban egy \u00faj templomot \u00e9p\u00edttetett.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A templom berendez\u00e9si t\u00e1rgyai \u00e9rt\u00e9kesek. a sz\u00f3sz\u00e9kolt\u00e1r Bud\u00e1r\u00f3l ker\u00fclt Gy\u0151rbe. Az eredeti olt\u00e1rk\u00e9p ismeretlen olasz fest\u0151 alkot\u00e1sa volt, melyet 1871-ben cser\u00e9lt\u00e9k ki. Az \u00faj k\u00e9pet Pet\u0151fi S\u00e1ndor rokona \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1tja Orlai Petrich Soma festette. A festm\u00e9ny a gecsem\u00e1ni kertben hal\u00e1ltus\u00e1j\u00e1t v\u00edv\u00f3 J\u00e9zust \u00e1br\u00e1zolja. Az olt\u00e1r kegyt\u00e1rgyai ez\u00fcstb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek, a gyertyatart\u00f3k p\u00e1ronk\u00e9nt 1693-ban, 1715-ben \u00e9s 1728-ban, a fesz\u00fclet pedig 1718-ban. M\u00e1ria Ter\u00e9zia tilt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9se idej\u00e9n N\u00e9meth S\u00e1muel lelk\u00e9sz \u00f6zvegye mentette meg ezeket az elkobz\u00e1st\u00f3l.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 keresztel\u0151k\u00fat m\u00e9g f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt. A jelenlegi k\u00fat Georg Stefan Zech adom\u00e1nya. A v\u00f6r\u00f6s m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l faragott talapzaton nyugv\u00f3 medenc\u00e9t harang form\u00e1j\u00fa d\u00edszes fed\u00e9l takarja \u00e9s J\u00e9zus keresztel\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 bronz szobor koron\u00e1zza. A hagyom\u00e1ny szerint a templom bronzcsill\u00e1rjait Hollandi\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a XVI. sz\u00e1zadban.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A templom els\u0151 orgon\u00e1ja B\u00e9csb\u0151l sz\u00e1rmazott. 1791-ben M\u00fcller Eberhardtn\u00e9 Lehner Zsuzsa \u00faj orgon\u00e1t adom\u00e1nyozott. Az orgon\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1936-ban Richter Antal tervei szerint Trauber J\u00e1nos \u00e9p\u00edtette \u00e1t. 1885-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A jelenlegi 1926-ban \u00e9p\u00fclt, hazai viszonylatban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u201eCz\u00e9z\u00e1r t\u00edpus\u00fa\u201d orgona. A XX. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben teljesen \u00e1talak\u00edtva hatalmas k\u00f6lts\u00e9ggel \u00fajult meg. Az \u00e1talak\u00edt\u00e1sok sor\u00e1n mindig meghagyt\u00e1k az 1791-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 aranyozott homlokzat\u00e1t. A modern szerkezet\u0171 hatalmas orgona j\u00f3l illeszkedik a templom belsej\u00e9hez. A padok feny\u0151f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek, egyid\u0151sek a templommal. Gy\u0151ri mesterek k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u0151ket.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet lelki gondoz\u00e1s\u00e1t 1781 ut\u00e1n sok lelk\u00e9sz v\u00e9gezte. K\u00f6z\u00fcl\u00fck kiemelkedik a gy\u0151ri sz\u00fclet\u00e9s\u0171 lok\u00e1lpatri\u00f3ta, a lelk\u00e9szi teend\u0151ket 27 \u00e9vig ell\u00e1t\u00f3, val\u00f3s\u00e1gos szellemi ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, az els\u0151 magyar nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151je R\u00e1th M\u00e1ty\u00e1s (1780-1786, 1788-1810) akinek eml\u00e9k\u00e9t utcan\u00e9v is \u0151rzi. Lelk\u00e9szt\u00e1rsa Feutag Mih\u00e1ly volt (1783-1788), aki a n\u00e9met ajk\u00faakat gondozta.<\/p>\n\n\n\n
Felt\u00e9tlen\u00fcl meg kell eml\u00edteni Haubner M\u00e1t\u00e9 nev\u00e9t, aki nemcsak lelk\u00e9sze, hanem p\u00fcsp\u00f6ke is volt a gy\u00fclekezet\u00fcnknek (1829-1848, majd 1861-1866). Haubner M\u00e1t\u00e9 1848 v\u00e9ge k\u00f6r\u00fcl p\u00fcsp\u00f6ki p\u00e1sztorlevelet k\u00fcld\u00f6tt egyh\u00e1zker\u00fclete papjaihoz \u2013 melyben \u201eszepl\u0151tlen szellem\u0171 korm\u00e1nyunk\u201d (Honv\u00e9delmi Bizottm\u00e1ny) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte. Ez\u00e9rt v\u00e1rfogs\u00e1got szenvedett. Kiszabadul\u00e1sa ut\u00e1n nem t\u00e9rhetett vissza v\u00e1rosunkba, csak 1860-ban foglalhatta el \u00fajra hivatal\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n
Sok\u00e1ig h\u00e1l\u00e1san eml\u00e9keztek k\u00f6zvetlen ut\u00f3dj\u00e1ra, Karsay S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6kre is (1867-1902) \u00e9s nem feledkezhet\u00fcnk meg P\u00e1lmai Lajosr\u00f3l \u00e9s Iso Vinc\u00e9r\u0151l sem. A legnagyobb lelki hat\u00e1st, a legb\u00f6lcsebb egyh\u00e1zkorm\u00e1nyz\u00e1st k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Kapi B\u00e9la (1916-1948) \u00e9s T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n (lelk\u00e9szk\u00e9nt 1927-1939, p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9nt 1948-1952) gy\u0151ri munk\u00e1lkod\u00e1sa jelentette. A k\u00e9t p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt igazi lelki \u00e9s munkat\u00e1rsi kapcsolat alakult ki. <\/p>\n\n\n\n
Amikor Kapi B\u00e9la nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa ut\u00e1n a gy\u0151ri gy\u00fclekezet T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1nt visszah\u00edvta, \u00e9s a dun\u00e1nt\u00fali egyh\u00e1zker\u00fclet bizalm\u00e1b\u00f3l elfoglalta a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9ket, beiktat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l Szab\u00f3 J\u00f3zsef dun\u00e1ninneni p\u00fcsp\u00f6k, kor\u00e1bbi gy\u0151ri lelk\u00e9sz, az egykori Mad\u00e1ch-gy\u0171jt\u0151 (gy\u0171jtem\u00e9nye a gy\u0151ri m\u00fazeumban van) \u00edgy jellemezte a\u00a0nyugalmazott (Kapi B\u00e9la) \u00e9s az \u00fajonnan megv\u00e1lasztott (T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n) p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t \u201eKapi B\u00e9la sz\u00e9p \u00e9rtelemben vett egyh\u00e1zfejedelem, T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n j\u00f3 \u00e9rtelemben vett egyh\u00e1zszolga. Kapi B\u00e9la motoriz\u00e1lt egyh\u00e1zkorm\u00e1nyz\u00f3, T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n motoriz\u00e1lt igehirdet\u0151, Kapi B\u00e9la a belmisszi\u00f3 p\u00fcsp\u00f6ke volt, T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n az evangeliz\u00e1ci\u00f3 p\u00fcsp\u00f6ke lett.\u201d Akik mindk\u00e9t p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t ismert\u00e9k \u00e9s hallgatt\u00e1k igehirdet\u00e9seiket, azok tudj\u00e1k, hogy a szint\u00e9n kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00f3noki k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkez\u0151 Szab\u00f3 J\u00f3zsef jellemz\u00e9se pontos.<\/p>\n\n\n\n
T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1nt a helsinki egyetem d\u00edszdoktorr\u00e1 v\u00e1lasztotta, de az akkori viszonyok nem tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 kiutaz\u00e1s\u00e1t. J\u00f3l ismert\u00e9k emberk\u00e9nt \u00e9s lelk\u00e9szk\u00e9nt egyar\u00e1nt. Bizony\u00e1ra sokan eml\u00e9keztek 1935 h\u00fasv\u00e9tj\u00e1n a J\u00e1nos templomban (Helsinki) finn nyelven elmondott pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, amelyben a finn-magyar rokons\u00e1got is m\u00e9ltatta. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: \u201eA magyar \u00e9s a finn rokon n\u00e9pek, azonban Finnorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u00f3ri\u00e1si a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. A ti orsz\u00e1gotok kem\u00e9ny, mint a gr\u00e1nit, a mi orsz\u00e1gunk l\u00e1gy, mint a frissen s\u00fclt keny\u00e9r. A ti \u00e9ghajlatotok hideg, mint az \u00e9sz, a mi\u00e9nk meleg, mint a sz\u00edv. De Isten sz\u00e1m\u00e1ra a finn l\u00e9lek l\u00e1gy, mint a frissen s\u00fclt keny\u00e9r, a magyar pedig kem\u00e9ny, mint a gr\u00e1nit.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Az er\u0151sen fogh\u00edjas n\u00e9vsor Ittz\u00e9s Mih\u00e1ly (1904-1950) lelk\u00e9sz\u00farral folytat\u00f3dik, aki gy\u0151ri hitoktat\u00f3, p\u00fcsp\u00f6ki m\u00e1sodlelk\u00e9sz, cserk\u00e9szparancsnok, majd n\u00e1dorv\u00e1rosi lelk\u00e9sz volt. Csendes, szer\u00e9ny egy\u00e9nis\u00e9ge, emberszeretete, elm\u00e9ly\u00fclt lelki \u00e9lete, gondosan fel\u00e9p\u00edtett pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3i sokak sz\u00edv\u00e9t meg\u00e9rintett\u00e9k, s ma is szeretettel eml\u00e9keznek szem\u00e9ly\u00e9re. \u201eIttz\u00e9s Mih\u00e1ly Isten sz\u00edve szerint val\u00f3 p\u00e1sztor volt\u201d \u2013 mondta kopors\u00f3ja mellett T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet int\u00e9zm\u00e9nyei<\/h2>\n\n\n\n
A templom \u00e9p\u00edt\u00e9se mellett sz\u00fcks\u00e9g volt iskol\u00e1ra, lelk\u00e9sz- \u00e9s tan\u00edt\u00f3lak\u00e1sokra. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek hatalmas \u00f6sszegeket em\u00e9sztettek fel. A gy\u00fclekezet \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9ge azonban mindig megadta a sz\u00fcks\u00e9ges anyagi eszk\u00f6z\u00f6ket. Hatalmas lelki \u00e9hs\u00e9g k\u00e9sztette a h\u00edveket az adakoz\u00e1sra. Bizony\u00e1ra j\u00f3l tudt\u00e1k, hogy \u201ea j\u00f3kedv\u0171 adakoz\u00f3t szereti az Isten\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00fclekezet \u2013 a t\u00fcrelmi rendelet ut\u00e1n \u00e9p\u00edtett \u2013 iskol\u00e1ja m\u00e1r 1783-ban megny\u00edlt. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t anyak\u00f6nyvek, n\u00e9vjegyz\u00e9kek, egy\u00e9b \u00edr\u00e1sok bizony\u00edtj\u00e1k. El\u0151dje m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zadban m\u0171k\u00f6d\u00f6t, sereg, majd gy\u00fclekezeti iskola volt. A r\u00e9gi iskola\u00e9p\u00fcletet 1900-ban meg\u00faj\u00edtott\u00e1k, a fi\u00faiskol\u00e1t 1930-ban szentelt\u00e9k fel. A le\u00e1nyiskola \u00faj \u00e9p\u00fclete a tornateremmel \u00e9s a kiszolg\u00e1l\u00f3helyis\u00e9gekkel egy\u00fctt a k\u00f6zben bek\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek, majd az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s miatt csak terv maradt. Az \u00faj fi\u00faiskola egyemeletes \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9lyes felszentel\u00e9se 1930. november 23-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s 43 \u00e9ve ut\u00e1n a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g vezet\u00e9se elhat\u00e1rozta, hogy \u00fajra megnyitja egykori iskol\u00e1j\u00e1t. A v\u00e1rosvezet\u00e9ssel folytatott sikeres t\u00e1rgyal\u00e1sok ut\u00e1n 1991-ben \u00f3vod\u00e1nk, 1992-ben \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1nk, 1995-ben pedig nyolcoszt\u00e1lyos gimn\u00e1ziumunk is megnyitotta kapuj\u00e1t. Mind az \u00f3voda, mind az iskola lend\u00fcletesen fejl\u0151d\u00f6tt. A tanul\u00f3csoportok sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette az \u00e9p\u00fclet b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
\u00dajabb t\u00e1rgyal\u00e1sok lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a r\u00e9gi p\u00fcsp\u00f6ki palota ki\u00fcr\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az egykori fi\u00faiskol\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1t. Az \u00e1talak\u00edt\u00f3 munk\u00e1latok n\u00e9gy \u00e9vig tartottak (1995-1998) \u00e9s hatalmas \u00f6sszegeket em\u00e9sztettek fel. Csak olyan \u00fctemben haladhatott a munka, ahogy az anyagi fedezet \u00e9rkezett. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s \u00e1ltal okozott kellemetlens\u00e9g azonban elt\u00f6rp\u00fclt a haszn\u00e1latba vett \u00e9p\u00fclet haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s az \u00e1ltala okozott eszt\u00e9tikai \u00f6r\u00f6m mellett. Az \u00e1talak\u00edt\u00e1s tervez\u00e9s\u00e9t R\u00e1skai P\u00e9ter \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, a kivitelez\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t Salakta Gyula testv\u00e9r\u00fcnk v\u00e1llalkoz\u00e1sa v\u00e9gezte el. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel kapcsolatos t\u00e1rgyal\u00e1sok, az eg\u00e9sz \u00fcgymenet ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s bonyol\u00edt\u00e1sa a presbit\u00e9rium, a gy\u00fclekezeti fel\u00fcgyel\u0151k, Ittz\u00e9s G\u00e1bor \u00e9s Lackner P\u00e1l igazgat\u00f3 lelk\u00e9szek \u00e9s kimagasl\u00f3an Jancs\u00f3 K\u00e1lm\u00e1nn\u00e9 igazgat\u00f3n\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel zajlottak.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9sz \u00e9p\u00fclet \u2013 az 1999-2000-es tan\u00e9v megnyit\u00f3 \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n \u2013 D. Szebik Imre p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel. Eg\u00e9sz gy\u00fclekezet\u00fcnk, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az iskola nevel\u0151test\u00fclete \u00e9s ifj\u00fas\u00e1ga megtapasztalhatta Isten gondvisel\u0151 szeretet\u00e9t, mely az iskola fal\u00e1n elhelyezett m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla igei \u00fczenet\u00e9ben \u00edgy olvashat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n
\n
\u201eDe akik az \u00darban b\u00edznak, erej\u00fck meg\u00fajul, sz\u00e1rnyra kelnek, mint a sasok, futnak, \u00e9s nem lankadnak meg, j\u00e1rnak, \u00e9s nem f\u00e1radnak el.\u201d (\u00c9zs 40,31)<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
Val\u00f3s ig\u00e9nyek s\u00fcrgett\u00e9k a n\u00e9gyoszt\u00e1lyos gimn\u00e1zium ind\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ez azonban csak b\u0151v\u00edt\u00e9ssel, \u00faj tantermekkel volt megoldhat\u00f3. A megval\u00f3sul\u00e1s anyagi \u00e9s egy\u00e9b felt\u00e9teleinek megteremt\u00e9s\u00e9ben fontos szerepe volt Hallgat\u00f3n\u00e9 Hajnal Judit igazgat\u00f3n\u0151nek \u00e9s Lackner P\u00e1l igazgat\u00f3 lelk\u00e9sznek.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az iskola k\u00e9pz\u00e9si feladatai az \u00e9vek folyam\u00e1n folyamatosan b\u0151v\u00fclnek. Ma m\u00e1r \u00f3voda, \u00e1ltal\u00e1nos iskola \u00e9s gimn\u00e1zium v\u00e1rja a tanul\u00f3ifj\u00fas\u00e1got. Az iskola neve 2002. janu\u00e1r 1. \u00f3ta P\u00e9terfy S\u00e1ndor Evang\u00e9likus Oktat\u00e1si K\u00f6zpont. A n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1st k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az indokolta, hogy P\u00e9terfy S\u00e1ndor \u2013 akit a pedag\u00f3gusok n\u00e9pes t\u00e1bora a \u201etan\u00edt\u00f3k atyj\u00e1nak\u201d nevezett \u2013 iskol\u00e1nk tan\u00edt\u00f3ja volt, 1858-t\u00f3l h\u00e1zitan\u00edt\u00f3k\u00e9nt, 1863-t\u00f3l 1865-ig rendes, kinevezett tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n is itt keresett vigasztal\u00e1st kor\u00e1n elvesztett hitvese miatt \u00e9rzett f\u00e1jdalm\u00e1ra, akit Gy\u0151r\u00f6tt temettek el. Bronzb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt mellszobra \u2013 Leb\u00f3 Ferenc alkot\u00e1sa \u2013 az iskola folyos\u00f3j\u00e1n l\u00e1that\u00f3. (2002. \u00e1prilis 9.)<\/p>\n\n\n\n
A templom \u00e9s az iskola \u00e9p\u00edt\u00e9se mellett fontos feladat volt a lelk\u00e9sz- \u00e9s tan\u00edt\u00f3lak\u00e1sok \u00e9p\u00edt\u00e9se is.\u00a0Ezek a gyarapod\u00e1s \u00fctem\u00e9nek megfelel\u0151en, fokozatosan k\u00e9sz\u00fcltek az eredeti \u00e9p\u00fclet told\u00e1s\u00e1val, illetve emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9ssel. A mai Pet\u0151fi t\u00e9rre n\u00e9z\u0151 \u201ePr\u00e9dik\u00e1tor uram\u00e9k\u201d h\u00e1z\u00e1t eredetileg is \u201eals\u00f3 \u00e9s fels\u0151 traktussal\u201d tervezt\u00e9k. Az emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9sre 1824-ben ker\u00fclt sor. Az \u00e9p\u00fclet tov\u00e1bbi b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9nek terveit 1844-ben Josef Langerer, majd 1846-ban Franz Jelinek k\u00e9sz\u00edtette el. Ennek megfelel\u0151en az \u00e9p\u00fcletet mindk\u00e9t v\u00e9g\u00e9n \u2013 ma is j\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 m\u00f3don \u2013 megtoldott\u00e1k. Nagyj\u00e1b\u00f3l Langerer tervei alapj\u00e1n alakult ki a \u201ekonvent\u201d nyugodt, kiegyens\u00falyozott, korai historiz\u00e1l\u00f3 homlokzata. A R\u00e1th M\u00e1ty\u00e1s t\u00e9r 1. sz\u00e1m alatt 1890 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9temeletes sarok\u00e9p\u00fclet k\u00e9sz\u00fclt, mely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a p\u00fcsp\u00f6ki hivatalt \u00e9s lak\u00e1st is befogadta.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk szereteth\u00e1za a R\u00e1ba-parton \u00e9p\u00fclt fel az \u201eInsula Lutherana\u201d (Evang\u00e9likus Sziget) szerves r\u00e9szek\u00e9nt. Az \u00e1rva- \u00e9s szereteth\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1t Karsay S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k vetette fel, \u00e9s Luther M\u00e1rton sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n B\u00e1lint Mih\u00e1ly evang\u00e9likus lok\u00e1lpatri\u00f3ta 60000 koron\u00e1s adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l kezd\u0151dtek meg az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, majd kivitelez\u0151 munk\u00e1latok. Az \u00e9p\u00fcletet Oberlander S\u00e1ndor \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte, K\u00e1ldy Mih\u00e1ly \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3 kivitelez\u00e9s\u00e9ben 1911-ben k\u00e9sz\u00fclt el., \u00e9s 1912 \u00f3ta fogadja a r\u00e1szorul\u00f3kat. K\u00e9s\u0151bb szervesen \u00f6sszekapcsolt\u00e1k a k\u00f6zvetlen\u00fcl mellette \u00e1ll\u00f3 Evang\u00e9likus Gy\u00e1mint\u00e9zet \u00e9p\u00fclet\u00e9vel. <\/p>\n\n\n\n
A szereteth\u00e1zhoz tartoz\u00f3 harmadik \u00e9p\u00fclet az \u00fagynevezett diakonissza anyah\u00e1z Lakatos K\u00e1lm\u00e1n tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt 1940-ben. Az \u00e9p\u00fcletet r\u00e9szben r\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9ssel, nagyobb r\u00e9szt a tet\u0151t\u00e9r be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel 2003-ban siker\u00fclt b\u0151v\u00edteni a Sz\u00e9chenyi terv keret\u00e9ben nyert p\u00e1ly\u00e1zaton. A b\u0151v\u00edt\u00e9s \u00f6sszk\u00f6lts\u00e9ge \u2013 mely mag\u00e1ban foglalja a korszer\u0171s\u00edt\u00e9s k\u00f6lts\u00e9geit is \u2013 mintegy 330 milli\u00f3 forint. A f\u00e9r\u0151helyek sz\u00e1ma 85 f\u0151. A korszer\u0171s\u00edtett \u00e9s kib\u0151v\u00edtett \u00e9p\u00fclet minden ig\u00e9nyt kiel\u00e9g\u00edt, minden normat\u00edv\u00e1nak megfelel. Az \u00e9p\u00fcletekben 75 egy \u00e9s 10 k\u00e9t\u00e1gyas szoba szolg\u00e1lja a gondozottak k\u00e9nyelm\u00e9t.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A reform\u00e1ci\u00f3 Gy\u0151r\u00f6tt K\u00f6ztudott, hogy v\u00e1rosunk a \u201en\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1nak\u201d nyomvonal\u00e1n alakult ki. Nemcsak a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s hull\u00e1mai vonultak erre, hanem a vil\u00e1gkereskedelem jelent\u0151s r\u00e9sze is errefel\u00e9 haladt. \u00cdgy a vil\u00e1g esem\u00e9nyei hamar ismertt\u00e9 v\u00e1ltak. Eljutottak ide a valdens \u00e9s a huszita mozgalmak h\u00edvei is, s\u0151t a lipanyi csat\u00e1t (1434) k\u00f6vet\u0151en a menek\u00fcl\u0151 t\u00e1bor\u00edt\u00e1k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1nk […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":18,"menu_order":10,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-110","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\n
T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A reform\u00e1ci\u00f3 Gy\u0151r\u00f6tt K\u00f6ztudott, hogy v\u00e1rosunk a \u201en\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1nak\u201d nyomvonal\u00e1n alakult ki. Nemcsak a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s hull\u00e1mai vonultak erre, hanem a vil\u00e1gkereskedelem jelent\u0151s r\u00e9sze is errefel\u00e9 haladt. \u00cdgy a vil\u00e1g esem\u00e9nyei hamar ismertt\u00e9 v\u00e1ltak. Eljutottak ide a valdens \u00e9s a huszita mozgalmak h\u00edvei is, s\u0151t a lipanyi csat\u00e1t (1434) k\u00f6vet\u0151en a menek\u00fcl\u0151 t\u00e1bor\u00edt\u00e1k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1nk […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/profile.php?id=100064848424606\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-03-18T22:39:40+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"32 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110\",\"url\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110\",\"name\":\"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/03\\\/szenczi.jpg\",\"datePublished\":\"2025-03-05T23:22:45+00:00\",\"dateModified\":\"2025-03-18T22:39:40+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/03\\\/szenczi.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/03\\\/szenczi.jpg\",\"width\":409,\"height\":599},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=110#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"R\u00f3lunk\",\"item\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?page_id=18\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":3,\"name\":\"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/\",\"name\":\"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\",\"description\":\"\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#organization\",\"name\":\"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\",\"url\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#\\\/schema\\\/logo\\\/image\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/02\\\/logo.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/02\\\/logo.jpg\",\"width\":160,\"height\":160,\"caption\":\"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/gyor.lutheran.hu\\\/#\\\/schema\\\/logo\\\/image\\\/\"},\"sameAs\":[\"https:\\\/\\\/www.facebook.com\\\/profile.php?id=100064848424606\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","og_description":"A reform\u00e1ci\u00f3 Gy\u0151r\u00f6tt K\u00f6ztudott, hogy v\u00e1rosunk a \u201en\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1nak\u201d nyomvonal\u00e1n alakult ki. Nemcsak a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s hull\u00e1mai vonultak erre, hanem a vil\u00e1gkereskedelem jelent\u0151s r\u00e9sze is errefel\u00e9 haladt. \u00cdgy a vil\u00e1g esem\u00e9nyei hamar ismertt\u00e9 v\u00e1ltak. Eljutottak ide a valdens \u00e9s a huszita mozgalmak h\u00edvei is, s\u0151t a lipanyi csat\u00e1t (1434) k\u00f6vet\u0151en a menek\u00fcl\u0151 t\u00e1bor\u00edt\u00e1k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1nk […]","og_url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110","og_site_name":"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/profile.php?id=100064848424606","article_modified_time":"2025-03-18T22:39:40+00:00","og_image":[{"url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg","type":"","width":"","height":""}],"twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"32 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110","url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110","name":"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk - Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","isPartOf":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg","datePublished":"2025-03-05T23:22:45+00:00","dateModified":"2025-03-18T22:39:40+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110#primaryimage","url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg","contentUrl":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg","width":409,"height":599},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=110#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"R\u00f3lunk","item":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?page_id=18"},{"@type":"ListItem","position":3,"name":"T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#website","url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/","name":"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","description":"","publisher":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#organization","name":"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g","url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/02\/logo.jpg","contentUrl":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/02\/logo.jpg","width":160,"height":160,"caption":"Gy\u0151ri Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/profile.php?id=100064848424606"]}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/110","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=110"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/110\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":515,"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/110\/revisions\/515"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/18"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=110"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szenczi.jpg\")
Sibolti val\u00f3sz\u00edn\u0171 1583-ban vagy 1584-ben ker\u00fclt v\u00e1rosunkba. Az \u0151 hat\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt a gy\u0151ri evang\u00e9likus iskol\u00e1ba Szenczi Moln\u00e1r Albert is (1586). Nem lehetetlen, hogy Sibolti keresztapja volt. Szenczi maga k\u00e9s\u0151bb \u00edgy vallott gy\u0151ri tenulm\u00e1nyair\u00f3l: \u201eAlig t\u00f6lt\u00f6ttem el sz\u00fcleimn\u00e9l tizenkett\u0151dik esztend\u0151met, haz\u00e1mul ottan hamar kibudostam \u00e9s el\u0151sz\u00f6r Nagy-Gy\u0151r\u00f6tt \u2026 l\u00f6tt tanulgat\u00e1somnak sz\u00e1ll\u00e1sa.\u201d<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/RMK_I_0614-0615.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/torkos.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/torkos1.jpg\")
\u00c9lete utols\u00f3 \u00e9veiben mellette dolgozott (1702), majd hal\u00e1la ut\u00e1n tiszts\u00e9g\u00e9ben k\u00f6vette Torkos Andr\u00e1s (1707-1737), akinek m\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1ld\u00e1sos, irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga szint\u00e9n jelent\u0151s volt. Els\u0151 munk\u00e1ja A Gy\u0151ri Katekizmus (1736), majd az \u00dajtestamentum magyar ford\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezett, mely 1736-ban jelent meg Wittenbergben. Torkos Andr\u00e1st N\u00e9met S\u00e1muel (1737-1749) k\u00f6vette. Az \u0151 lelk\u00e9szked\u00e9se alatt tiltotta be a protest\u00e1nsok vall\u00e1sgyakorl\u00e1s\u00e1t M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151 1749-ben. Gy\u0151rb\u0151l k\u00e9szszer\u0171 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1vozott \u2013 T\u00e9tre ker\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb F\u00e1bri Gergely hal\u00e1la ut\u00e1n 1754. m\u00e1jus 15-\u00e9n megv\u00e1lasztott\u00e1k szuperintendensnek. Tiszts\u00e9g\u00e9t 1756. janu\u00e1r 12-\u00e9n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig viselte. <\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/2_Jzsef.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/turelmirendelet-2b.jpg\")
II. J\u00f3zsef \u2013 a kalapos kir\u00e1ly \u2013 m\u00e1r huszonk\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ban megfogalmazta uralkod\u00e1s\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t: \u201eMindenki az \u00e1llamot tartozik szolg\u00e1lni, amelynek megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je az uralkod\u00f3.\u201d Elgondol\u00e1sait ellentmond\u00e1st nem t\u0171rve szinte megsz\u00e1llott hivat\u00e1studattal \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette. A korl\u00e1tokat nehezen t\u0171r\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom mindig jellemz\u0151 volt a Habsburgokra. Olvasm\u00e1nyai, tanulm\u00e1nyai, a csal\u00e1di hagyom\u00e1nyok vizsg\u00e1latai arr\u00f3l gy\u0151zt\u00e9k meg, hogy a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se csak korl\u00e1tlan uralkod\u00f3i hatalommal val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. K\u00fcl- \u00e9s belf\u00f6ldi utaz\u00e1sainak tapasztalatai meger\u0151s\u00edtett\u00e9k olvasm\u00e1ny\u00e9lm\u00e9nyeit.\u00a0<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/turelmi_rendelet_festmeny_0.png\")
A t\u00fcrelmi rendelet megjelen\u00e9se ut\u00e1n a gy\u0151ri evang\u00e9likusok azonnal megkezdt\u00e9k a gy\u00fclekezet \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t. K\u00e9t templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9rtek enged\u00e9lyt. A n\u00e9met ajk\u00faak a belv\u00e1rosban, a magyarok \u00dajv\u00e1rosban k\u00edv\u00e1nt\u00e1k fel\u00e9p\u00edteni templomukat. A v\u00e1rosi magisztr\u00e1tus elfogadta a k\u00e9relmet \u00e9s 1783. febru\u00e1r 18-\u00e1n kinyilv\u00e1n\u00edtotta, hogy a \u201ek\u00e9t templomnak \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 \u00e9p\u00fcleteknek deline\u00e1ci\u00f3ja \u00e9rtelmes mesterember \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edttess\u00e9k.\u201d (delineavit latin sz\u00f3, jelent\u00e9se: rajzolat) A tervek elk\u00e9sz\u00fcltek, azokat bemutatt\u00e1k a magisztr\u00e1tusnak, majd Pozsonyba k\u00fcldt\u00e9k, ahol azokat egy erre a c\u00e9lra alak\u00edtott Cons\u00edlium fel\u00fclvizsg\u00e1lta. A d\u00f6nt\u00e9s 1783. j\u00falius 17-\u00e9n \u00e9rkezett vissza. L\u00e9nyege, hogy az evang\u00e9likusokat csak egy templom illeti, \u201emivel a k\u00e9tf\u00e9le nemzetek ugyanazon gy\u00fclekezetei egy \u00e9s ugyanazon templomban m\u00e1s-m\u00e1s id\u0151pontban megtarthatj\u00e1k k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00fcket \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3jukat\u201d. A d\u00f6nt\u00e9sbe bele kellett nyugodni, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a magyar \u00e9s n\u00e9met ajk\u00fa evang\u00e9likusok eddig is egy gy\u00fclekezetet alkottak \u00e9s j\u00f3l megf\u00e9rtek egym\u00e1s mellett.\u00a0<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/2.jpg\")
<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/plmai_trczy.jpg\")
T\u00far\u00f3czy Zolt\u00e1nt a helsinki egyetem d\u00edszdoktorr\u00e1 v\u00e1lasztotta, de az akkori viszonyok nem tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 kiutaz\u00e1s\u00e1t. J\u00f3l ismert\u00e9k emberk\u00e9nt \u00e9s lelk\u00e9szk\u00e9nt egyar\u00e1nt. Bizony\u00e1ra sokan eml\u00e9keztek 1935 h\u00fasv\u00e9tj\u00e1n a J\u00e1nos templomban (Helsinki) finn nyelven elmondott pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, amelyben a finn-magyar rokons\u00e1got is m\u00e9ltatta. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: \u201eA magyar \u00e9s a finn rokon n\u00e9pek, azonban Finnorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u00f3ri\u00e1si a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. A ti orsz\u00e1gotok kem\u00e9ny, mint a gr\u00e1nit, a mi orsz\u00e1gunk l\u00e1gy, mint a frissen s\u00fclt keny\u00e9r. A ti \u00e9ghajlatotok hideg, mint az \u00e9sz, a mi\u00e9nk meleg, mint a sz\u00edv. De Isten sz\u00e1m\u00e1ra a finn l\u00e9lek l\u00e1gy, mint a frissen s\u00fclt keny\u00e9r, a magyar pedig kem\u00e9ny, mint a gr\u00e1nit.\u201d<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/gyor.lutheran.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/szeretethz.jpg\")
Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk szereteth\u00e1za a R\u00e1ba-parton \u00e9p\u00fclt fel az \u201eInsula Lutherana\u201d (Evang\u00e9likus Sziget) szerves r\u00e9szek\u00e9nt. Az \u00e1rva- \u00e9s szereteth\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1t Karsay S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k vetette fel, \u00e9s Luther M\u00e1rton sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n B\u00e1lint Mih\u00e1ly evang\u00e9likus lok\u00e1lpatri\u00f3ta 60000 koron\u00e1s adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l kezd\u0151dtek meg az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, majd kivitelez\u0151 munk\u00e1latok. Az \u00e9p\u00fcletet Oberlander S\u00e1ndor \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte, K\u00e1ldy Mih\u00e1ly \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3 kivitelez\u00e9s\u00e9ben 1911-ben k\u00e9sz\u00fclt el., \u00e9s 1912 \u00f3ta fogadja a r\u00e1szorul\u00f3kat. K\u00e9s\u0151bb szervesen \u00f6sszekapcsolt\u00e1k a k\u00f6zvetlen\u00fcl mellette \u00e1ll\u00f3 Evang\u00e9likus Gy\u00e1mint\u00e9zet \u00e9p\u00fclet\u00e9vel. <\/p>\n\n\n\n