Cím: József Attila út 26.

Irodai elérhetőség: Győri Evangélikus Egyházközség 9025 Győr, Petőfi tér 2.  –  06/20/824-8101

Istentisztelet: minden 2. és 4. (esetenként 5.) vasárnapon 16 órai kezdettel.

Története

Szabadhegyen 1866 óta foglalkoztattak tanítót, s tartott fenn a gyülekezet önálló iskolaépületet, eleinte a reformátusokkal közösen. Később a két protestáns felekezet útjai külön váltak e téren, s a századfordulóra egyre égetőbbé vált egy új, korszerű iskolaépület emelésének a kérdése. Az új iskolai épület felavatására 1905. október 15-én került sor Horváth Sámuel esperes szolgálatával. Eleinte kizárólag iskolai célokra használták, az 1920-as évektől kezdve töltött be gyülekezeti funkciókat is, mivel a szabadhegyi hívek számára nehéz volt megoldani az Öregtemplomba való eljutást.

Szép lassan az iskola terme istentiszteleti célokat szolgáló felszerelési tárgyakkal is bővült. Elsőként szószéket kapott, majd 1929-ben elhelyezték Nagy Ferenc egyháztag Krisztus-kép adományát. Később Nagy György hívő oltárt is készíttetett az épület számára. Varga József szabadhegyi tanító vetette fel először a harang gondolatát. Buthy (Buti) János győri vendéglős és neje adományának hála 1936 őszén elkészülhetett a 89 kilogrammos harang. 

Ezt követően kezdték meg tervezni a tornyot. Az első elképzelés szerint a torony az épület tetejére került volna, ezt azonban a hívek elvetették, ahogy később a fémharangláb gondolatát sem fogadták meg. Az önálló harangtorony terveit Káldy Barna építőmester készítette el, s 1937 tavaszán ő kapott megbízást a kivitelezés levezénylésére is. A torony tetejére Járfás István adományozott vörösréz keresztet. Az új épület elkészültével párhuzamosan sor került az iskola tatarozására és szigetelésére is. Az oltár, a harang és a torony felavatására 1937. július 18-án került sor Kapi Béla püspök szolgálatával.

A hívők csak néhány éven keresztül tudhatták az egyházközség tulajdonában  a megújult épületet mivel az evangélikus iskola államosításra került 1948-ban. Ezt követően is lehetőség volt hitélet gyakorlására a város hozzájárulása révén, a hét közben elfüggönyözött oltárt vasárnaponként felfedték és istentiszteleteken, hittanórákon is együtt lehetett a szabadhegyi evangélikus közösség apraja nagyja. 

Az egyház a rendszerváltozást követően 1991-ben igényelte vissza az épületet, amit ismét gyülekezeti célokra, bibliaórák, hittanórák, istentiszteletek tartására kívántak hasznosítani. Az épület csupán 1997-ben került átadásra, s két évvel később Salakta Gyula végezte el a felújítást, melynek során némi modernizálásra, átalakításra is sor került. Itt alakították ki a 4. lelkészi körzethez tartozó lelkészlakást is, 1999 óta az épület első része parókia.