Nem szeretem a statisztikákat, mert ahogyan a mondás tartja mindent ki lehet mutatni velük és persze az ellenkezőjét is. Persze nem a statisztikákkal van a baj, hanem általában magyarázatukkal, felhasználásukkal. Az egyházban is vannak statisztikák és persze gyülekezetünkben is, hiszen azok segítségével tudjuk mérni azokat a területeket, melyek mérhetőek.
Az egyik ilyen statisztika ösztönzött bennünket arra, hogy valamit lépnünk kell, mert nem mutat jó irányt, ez pedig az istentiszteleti látogatottság statisztikája volt. Emlékszem, még 2005-ben, amikor Győrbe kerültem, a 10 órás istentiszteletek mindkét templomunkban 100-150 fős látogatottságúak voltak, mára azonban azt kell látnunk, hogy a fél 9-es és a 10 órás istentiszteletek összlétszáma jó párszor nem éri el a 100 főt. Sajnos ezek az adatok abból adódnak, hogy több templomba járó gyülekezeti tagunktól veszünk végső földi búcsút, mint amennyi fiatalabb család kapcsolódik be gyülekezeti életünkbe.
Ezt tapasztalva két lehetőség állt előttünk, vagy hagyunk mindent menni a maga útján, ahogyan eddig, vagy pedig megpróbálunk tenni valamit, ami rajtunk áll. Innen jött az ötlet, hogy próbálkozzunk az úgynevezett családi, ifjúsági istentisztelet bevezetésével, melytől azt reméljük, hogy a látókörünkben lévő fiatalabb, gyermekes családok közül többeket bevonhatunk az istentiszteleti közösségbe.
Ez természetesen nem megy másként, minthogy áldozatokat kell hoznunk, gyülekezetnek és lelkészeknek egyaránt. Jelenleg azt tudjuk tenni, hogy a három lelkészből egy lelkész az adott vasárnapon csak és kizárólag a családi istentiszteletre készül, melynek menetébe próbáljuk bevonni a gyerekeket és a családokat. Zenébe, felolvasásba, az ige üzenetének megértését segítő feladatokba. Ezt csak úgy lehet, ha a lelkésznek nincs más feladata az adott vasárnapon, hanem kizárólag erre az istentiszteletre tud koncentrálni. A másik kettő lelkész pedig a hagyományos istentiszteleti renddel tartja az istentiszteleteket. Az új alkalmakat nem külön istentiszteletként gondoltuk bevezetni, mivel az istentiszteletek száma már így is megosztja a templomba járók összlétszámát, ezért az alábbi táblázatban látható rend szerint szavazta meg a képviselőtestület az alkalmak időpontját és rendjét, melyet gyülekezeti fórumon is egyeztettünk.
Abban egészen biztos vagyok, hogy többen is lesznek, akiknek az új rend elfogadása nem lesz könnyű, mivel felborítja az eddigi megszokott vasárnapi menetet. Ugyanakkor az is látható, hogy valamit lépnünk kell és meg kell próbálnunk bevonni másokat is istentiszteleti gyakorlatunkba. Ezért a presbitérium és képviselőtestület többszöri tárgyalás és a gyülekezeti fórum egyeztetése után az új gyakorlatnak egy év próbaidőt szavazott meg, aminek a leteltével ismét elővesszük a kérdést és elemezzük a helyzetet.
Mindannyiunk érdeke, hogy templomaink padjai ne felszabaduljanak, megüresedjenek, hanem inkább egyre kevesebb legyen egy-egy vasárnapon az üres hely. Ezért arra kérünk minden, gyülekezeti közösségünkért felelősséget hordozó testvérünket, hogy próbáljuk meghozni azt az áldozatot, ami vasárnapjaink megszokott rendjének átalakításával együtt jár és vegyünk részt az új rend szerinti istentiszteleteinken. Nem csupán a hagyományos, megszokott alkalmakon, de azokon az istentiszteleti formákon is, melyek reményeink szerint olyan új utakat nyitnak, melyen mások is megtalálhatják helyüket templomunk padjaiban. Ez azonban csak úgy tud működni, ha befogadó közösséget találnak az újonnan érkezők nálunk, illetve mi magunk is hívogatunk látókörünkben lévőket.
Csorba János
igazgató lelkész
